Holt költők társasága-Tom Schulman forgatókönyve alapján írta N. H. Kleinbaum-Könyv-Lazi-Magyar Menedék Könyvesház

Magyar Menedék Könyvesház

Részletes kereső
Tom Schulman forgatókönyve alapján írta N. H. Kleinbaum - Holt költők társasága

Holt költők társasága

Tom Schulman forgatókönyve alapján írta N. H. Kleinbaum

Könyv
Lazi kiadó, 2023
184 oldal, Puha kötésű ragasztott A5 méret
ISBN 9789632676029
Státusz: Készleten
Szállítás: 1 munkanap
Átvétel: Azonnal
Bolti ár: 3 290 Ft
Megtakarítás: 13%
Online ár: 2 862 Ft
1 2 3 4 5
5.0 (1 vélemény alapján)
Leírás

A regény az ötvenes években egy fiúiskolában tanító, Walt Whitman idézeteket szavaló angoltanár történetét meséli el, aki miközben megpróbálja felkelteni a diákok érdeklődését a költészet iránt, arra bátorítja őket, hogy ne vonakodjanak nyitott szemmel járni a világban és megváltoztatni maguk körül a dolgokat. N. H. Kleinbaum csodálatos regényének helyszíne az évszázados tradícióira és eredményeire büszke, konzervatív szellemiségű Welton Akadémia (amelynek négy fő alapelve: Hagyomány, Becsület, Fegyelem, Érdem), ahol uniformizálásra törekvő, teljesítményorientált oktatás folyik. Ebbe a világba lép be az új angoltanár, az iskola egykori diákja, John Keating, aki nem a hagyományos értelemben vett oktatási módszereket alkalmazza (realitás), nem a tananyagra koncentrál, hanem az élet és a költészet szeretetének fókuszba állításával (romantika) arra tanítja, ösztönzi a fiúkat, hogy fedezzék fel saját lehetőségeiket, merjenek mások, egyéniségek lenni, és valósítsák meg önmagukat...

Fordító: Feleki Ingrid

Az évszázados múltra visszatekintő, tradícióira és eredményeire büszke Welton Akadémia konzervatív világába egy napon új irodalomtanár érkezik, aki vibráló személyiségével, egyedi oktatási módszereivel, lelkesedésével, humorával és a diákok iránti teljes elkötelezettségével egyetlen pillanat alatt felkavarja maga körül az állóvizet.

Az uniformizáltságra törekvő, teljesítménycentrikus oktatással szembeforduló tanár gondolatai fogékony lélekre találnak diákjainál. John Keating gyorsan rádöbbenti őket az élet rövidségére, a költészet szeretetére, és arra is, miképpen találhatják meg önmagukat, hogyan szabadíthatják fel saját gondolataikat, és hogyan küzdhetnek az álmaikért. Lapról lapra tépeti szét velük a tankönyvet, mert azt akarja, hogy felfedezzék: életük maga a költészet, tudjanak önállóan gondolkodni, legyen véleményük.

A felismerés egyeseknek életre szóló szerelmet, másoknak tragédiát hoz, a hagyománytisztelő iskolában pedig felüti fejét a lázadás szelleme. A fiúk egy részét megragadja a költészet bűvös hatalmának felidézése, felélesztik az iskola falai között működő Holt Költők Társaságának hagyományait, és megpróbálnak kitörni a köréjük állított korlátok közül.
*
Ajánló (1.)

„Lehet, hogy a mennyország a lelki szegényeké, de a Harwardra nem jutnak be...”
(Ismeretlen weltoni diák)

Van egy régi mendemonda, amely szerint az amerikai költő úgy jutott el a rímtelen és kötött ritmus nélküli vershez, hogy összebarátkozott Xantus Jánossal, az 1849 végén Amerikába emigrált földrajz- és néprajztudóssal. Xantus kitűnően tudott angolul, és kutatásairól abban az újságban adott számot, amelynél a költő kedvelt publicista volt. Sokat beszélgettek irodalomról, és Xantus többek között Petőfi-verseket fordított neki. Az anekdota szerint az „Őrült”, majd utána a terjedelmes „Apostol” példájából jutott az amerikai újságíró eszébe, hogy ebben a rímtelen-ütemtelen formában angolul is lehetne verset írni. Ha ez a mendemonda valójában és szó szerint nem is igaz, akkor is bizonyítja, hogy a magyar költő előbb találta ki a szabad verset, mint az amerikai. Bár ő se találta ki, hiszen ősidők óta megvolt, és ha máshonnét nem, a zsoltárokból szinte mindenki ismerte. Persze a költő óriási életművében szinte valamennyi költemény szabad vers, összesen csak négy rímes, kötött ritmikájú költemény található. Ezek közt van a Lincoln halálára írt halhatatlan elégia: az „Ó kapitány, kapitányom!”

Márpedig ezt elég sokszor halljuk egy filmben, mely rendkívül nagy sikert aratott, betét párja is elkészült Julia Roberts főszereplésével, de magyarul a film alapjául szolgáló kötet még nem volt olvasható. A regényben a kapitány az új tanár.

Az új tanár (a regényben) a Weltonban Walt Whitmant idéz, abban az iskolában, ahol Mc Allister tanít latint, feltehetően az egyetlen ember a világtörténelemben, aki skót akcentussal citál római rétorokat.

Egy új tanár szerepeltetése mindig hálás epikai mozzanat egy regényben, gondoljunk csak az oxforti varázslóiskolában új tanévet kezdő Rémszem Mordonra, aki csak élete végén nem tévesztett össze egy barátságos kézfogást egy gyilkossági kísérlettel, s még kollégái is respektussal emlegették, hogy „előbb átkoz, aztán kérdez.”

Az új irodalomtanár a sportpályán Weltonban:

- Most már tudják, mi a teendő… rajta! - kiáltotta. Arra jött McAllister, és meghökkenve hallgatta, ahogy az első fiú kilép és olvassa:

- Csekély az esélyem ugyan, de én rettenthetetlenül nézek az ellenség szemébe! - Aztán nekifutott, és a kapufélfa mellé lőtt.

- Semmi baj, Johnson. Fontos, hogy megpróbálta, csakis ez számít - jelentette ki a tanár, és letette a következő labdát. Most felnyitotta az aktatáskát, és egy hordozható lemezjátszót emelt ki. Majd feltett valami klasszikus zenét, óriási hangerővel.

- A ritmus, fiúk! - harsogta túl Keating a zenét. - A ritmus a fontos.

Most Knox következett, hangosan olvasta:

- Amikor egyes-egyedül állsz velük szemben, csak akkor tudod igazán, mire vagy képes!

Most Mex került a sor élére.

- Kínpad, vérpad, börtön és gyűlölet nem riaszt! Nekiszaladt, és a labda a hálóban kötött ki.

Ekkor Charlie lépett ki.

- Isten akarok lenni! - ordította, és kapura lőtt.


* * *

A regény az ötvenes években egy fiúiskolában tanító, Walt Whitman idézeteket szavaló angol irodalom tanár történetét meséli el, aki miközben megpróbálja felkelteni a diákok érdeklődését a költészet iránt, arra bátorítja őket, hogy ne vonakodjanak nyitott szemmel járni a világban és megváltoztatni dolgokat maguk körül.

Vermont államban, a kitalált Welton Akadémián játszódik, amit a Delaware állambeli St. Andrew's School-ban vettek fel.

Az iskolában az új irodalom tanár, Mr. Keating (Robin Williams) azt tanítja a diákoknak, hogy az önállóság egy lehetséges és szükséges vezérlőelv az életben, de annak, hogy az ember rátalálhasson önmagára, az egyetlen lehetséges módja belülről fakad.

A „Holt költők társasága” a realitások és a romantika közötti konfliktust tárja fel, pontosan úgy, ahogy ezek az eszmék a diákok számára a világ minden középiskolájában megjelennek. A Welton Akadémia a hagyományokra és a tökéletességre épült, realisták által készített, szigorúan strukturált tananyagot kínál diákellenes vezetőséggel és eljárásrenddel. Az új irodalom tanár azonban új szenvedéllyel lát munkához, diákjait sosem látott romantikus felfogásban tanítja.

John Keating heves előadással kezdi a tanítást a közelgő halálról, elmagyarázva a diákoknak, hogy az életük elröpül és meg kell ragadniuk a napot, hogy érjen valamit az életük, fel kell használniuk a „carpe diem örökségét”. Az oktatás kezdetén megkéri az egyik diákot, hogy olvassa fel a szöveggyűjtemény bevezetőjét, amelyben egy tudományos módszer olvasható, mely szerint egy vers formai színvonala és jelentősége két merőleges tengelyen ábrázolva a lefedett terület segítségével meghatározza a vers nagyszerűségét. Keating a diákok csodálkozására és megdöbbenésére kitépeti velük a könyvből a bevezetőt.

A tanár romantikus költők műveit tanítja nekik, mint Thoreau és Lord Byron, valamint külső helyszíni gyakorlatok keretében hívja fel figyelmüket a konformitás veszélyeire és a sport erejére az emberi versengés lehetséges útjai között.

A furcsa tevékenységek közepette az új tanár beavatja a diákokat a titokba, hogy annak idején a Holt Költők Társaságának tagja volt. Kérdésre mesél a gyűlésekről, de figyelmezteti a diákokat, hogy tartsák titokban, amit mondott. Ennek ellenére ők a kollégiumból kiszökve megalapítják a maguk Holt Költők Társaságát és a találkozókon minden résztvevő lehetőséget kap, hogy kifejlessze saját romantikus vagy realista természetét.

A realizmus és a romantika megrázó konfliktusa akkor kezdődik, amikor Charlie Dalton a Holt Költők nevében egy provokatív cikket közöl az iskolaújságban, mire a vezetőség megrémül és nyomozást indít. Knox Overstreet szerelmes lesz egy lányba, aki viszont addigra szülei barátainak fiával már eljegyezte magát. A romantikus eszméktől hajtva azonban fáradhatatlanul űzi szerelmét, a lány barátja képében saját életét is kockára téve.

A történet drámai részét túlnyomórészt Todd Anderson szemszögéből követhetjük, aki érkezése után Neil Perry szobatársa lesz a Weltonban. Todd szégyenlős típus, akit megfélemlít, hogy amit mond, az esetleg jelentéktelen vagy értelmetlen, az pedig különösen zavarja, hogy bátyja is ott végzett, mégpedig kiváló eredménnyel.

Neil ezzel szemben sugárzik, tele van ambícióval, amivel kiváltja apja haragját. Perry apja minden apró részletet parancsba ad fiának, az iskolán kívüli tevékenységektől kezdve a jövőjét illető tervekig. Neil minden tárgyból kitűnően teljesít, de rájön, hogy az ő valódi szenvedélye, hogy színész akar lenni. Elvállalja Pukk szerepét a Szentivánéji álom helyi előadásában, majd miután ezt apja megtudja és követeli tőle, hogy hagyja abba a színjátszást, félretájékoztatja, és hazugságokba bonyolódik Mr. Keatinggel szemben is. Ezt már a sikeres előadás után sem tudja megoldani, és öngyilkosságba menekül.

Mr. és Mrs. Perry átfogó nyomozást követel haláláért, a Welton vezetősége pedig eljut a Holt Költők Társaságáig, a felfordulásért Keatinget teszik felelőssé. A társaság minden tagját és szüleiket behívják a vezetőséghez, hogy aláírassák velük a nyilatkozatot, mely szerint Mr. Keating töltötte tele az agyukat azokkal az öntelt eszmékkel, amik Neil tragikus sorsához vezettek. A legnagyobb realista, Cameron, aki mindig azt teszi, amit helyesnek gondol, aláírja a nyilatkozatot és a többieket is erre buzdítja. Dalton megüti Cameront.

Az utolsó jelenetben egy gyönyörű egyensúly jelenik meg a két eszme között, Todd sírva fakad, az osztály tagjai látványosan tüntetnek Keating mellett: „Ó Kapitány, Kapitányom!” Todd pedig, aki korábban visszahúzódó típus volt, a verset ezúttal az emberiség szolgálatába állítva fellép a padra, hogy tisztelegjen bukott tanára előtt, aki megváltoztatta az életét.
(Kerekes Tamás)

2005. 11. 13.
http://www.vajdasagportal.com/portal/modules.php?name=News&file=article&sid=3346
*
Ajánló (2.)

Vannak regények, melyeknek mondanivalója kortól független. Az ifjúságról, a bennünk szunnyadó és kibontakozásra váró lehetőségekről, az első lerészegedésről, az első szerelemről, a költészet varázsáról és az önmegvalósításról mesélő, a realista és a romantikus filozófia konfliktusát bemutató Holt Költők Társasága mindenképpen ilyen. Teszi mindezt tökéletesen természetesen, magától értetődően.

Talán mindannyian emlékszünk azokra az időkre, amikor ültünk az iskolapadban, mindenféle hasznos, kevésbé hasznos, és látszólag teljesen haszontalan dolgokkal tömték a fejünket (mert ugyebár ez van a tananyagban), és egyre csak azon gondolkodtunk (már aki), mit is akarunk kezdeni az életünkkel.

Persze vannak, akik soha nem jönnek rá. De akadnak olyanok is, akik már ekkor meglátják maguk előtt az utat, csak éppenséggel nincsen senki, aki elindítsa őket az úton. Az úton, ami nem szokványos, nem hagyományos, de még csak nem is veszélytelen. Egyedül pedig olyan nehéz. Sőt, reménytelen. Legalábbis annak tűnik.

N. H. Kleinbaum csodálatos regényének helyszíne az évszázados tradícióira és eredményeire büszke, konzervatív szellemiségű Welton Akadémia (amelynek négy fő alapelve: Hagyomány, Becsület, Fegyelem, Érdem), ahol uniformizálásra törekvő, teljesítményorientált oktatás folyik.

Ebbe a világba lép be az új angoltanár, az iskola egykori diákja, John Keating, aki nem a hagyományos értelemben vett oktatási módszereket alkalmazza (realitás), nem a tananyagra koncentrál, hanem az élet és a költészet szeretetének fókuszba állításával (romantika) arra tanítja, ösztönzi a fiúkat, hogy fedezzék fel saját lehetőségeiket, merjenek mások, egyéniségek lenni, és valósítsák meg önmagukat.

Carpe diem (Ragadd meg a napot!) - hirdeti a regény. Ez egy rendkívül szép és ősi gondolat. Csak éppen nagyon-nagyon veszélyes, amennyiben egy olyan szigorú és zárt világban feszegeti a lázadás kérdését, mint a Welton, ahol a 16-17 éves fiatal fiúk könnyen befolyásolhatók.

A történet igazi erénye az, hogy a lázadás, az új eszmék mellett felveti a felelősség kérdését is: szabad-e ilyen fiatal, fogékony fiatalokat önálló gondolkodásra, önmegvalósításra, lázadásra nevelni egy olyan környezetben, amely nem támogatja ezt? A tragikus végkifejlet sajnos megadja a választ…
(Galgóczi Móni)
2005. november 16.
http://www.ekultura.hu/mutat.php?cid=300
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Vélemények
Szállítás és fizetés