Márciusi ifjak a Kádár-korban

Március 15. a Kádár-korban is a nemzeti emlékezet része volt – de nem úgy, ahogy ma gondolnánk. A hivatalos ünneplés vörös zászlókkal és munkaidőben zajlott, miközben egyre több fiatal választotta a spontán, civil megemlékezést – vállalva a rendőrségi megfigyelést, előállítást, sőt, a bírósági eljárást is. Ez a lebilincselő kismonográfia nyomozati iratok és kordokumentumok alapján tárja fel, hogyan vált a forradalom évfordulója a hetvenes években újra a szabadságvágy szimbólumává. Megismerhetjük a Kádár-kor „márciusi ifjait”, akik a Petőfi-szobornál verset osztogattak, zászlót téptek és újraértelmezték 1848 eszméjét. Egy könyv az elhallgatott történetekről, lázadó fiatalokról – és a hatalomról, amely nem felejtette 1956-ot.

Hogyan ünnepelték az államszocializmus időszakában március 15-ét? Miért nem volt munkaszüneti nap és miért lengett az ünnep napján a nemzeti mellett vörös zászló is a köztereken? Mi lehetett az oka, hogy éppen a hetvenes évek elején kezdték el a fiatalok külön megünnepelni az 1848-as forradalom évfordulóját, és spontán megmozdulásaiknak miért próbált gátat vetni a rendőrség? A fővárosi fiatalok március 15-i alternatív ünnepléseit nyomozati iratok alapján mutatja be a történész szerző. Kismonográfiájából megtudhatjuk, hogy kik voltak a ’48-as emlékhelyeket évről évre egyre nagyobb számban felkereső „márciusi ifjak” a Kádár-kor hetvenes éveiben, és mi késztette őket szembeszegülni a nemzeti ünnepet elsorvasztó hatalommal. Néhányukat közelebbről is megfigyelhetjük, amint éppen „lázító” Babits-verset osztogatnak a Petőfi-szobornál, vörös színű papírzászlót „gyomlálnak” a Nemzeti Múzeum előtt vagy beszédet mondanak a Batthyány-örökmécsesnél. Láthatjuk őket továbbá tömegoszlatás során a Bem téren, előállítás és kihallgatás közben a rendőrségen és közülük többeket a bíróságon is. A rájuk mért büntetések szigora a hatalom félelmeit tükrözte: 1956 után ugyanis ekkor jelentek meg először tüntető-demonstráló fiatalok a köztereken. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.