Az utolsó nyár

Ablonczy Balázs történelmi kötete, Az utolsó nyár a második világháború egyik sorsfordító időszakát egészen új nézőpontból mutatja be. A szerző nem csupán a hadieseményekre és a politikai döntésekre összpontosít, hanem azt vizsgálja, hogyan élte meg a magyar társadalom 1944 nyarának három meghatározó hónapját, amikor a háború mindennapossá vált, és az ország sorsa egyre bizonytalanabbá lett. A könyv bemutatja az emberek hétköznapi küzdelmeit, a bombázások, az élelmiszerhiány, a kitelepítések és a közelgő front árnyékában zajló életet, miközben betekintést enged a kor politikai és társadalmi viszonyaiba is. Ablonczy Balázs gazdag forrásanyagra támaszkodva tárja fel, hogyan próbáltak alkalmazkodni az emberek egy gyorsan változó világban, és milyen döntések, remények és félelmek formálták ezt a történelmi pillanatot. Izgalmas és alapos olvasmány mindazok számára, akik a második világháború magyarországi eseményeit nemcsak a csataterek, hanem az emberi sorsok oldaláról is szeretnék megérteni.

A második világháború a magyar társadalom jelentős részének tudatában ma is nagyrészt 1944-45-öt jelenti, a front átvonulását, a bombázásokat, az erőszakot, a deportálásokat, Budapest ostromát. Ennek megfelelően elsősorban a hadtörténetre és a politikatörténetre összpontosító feldolgozások készültek az időszakról. Az utolsó nyár című könyvében Ablonczy Balázs a hadi események mögé tekint: azt kutatja, mi történt Magyarországon abban a három nyári hónapban, amikor hirtelen felgyorsult a történelem kereke. Hogyan éltek az emberek a hétköznapokban, hogyan vészelték át a bombázásokat, a kiürítéseket, mi módon látták el magukat és családjukat.
Miközben a szövetségesek partra szállnak Normandiában és Provence-ban, kezükre jut Párizs és Róma, Varsó és Szlovákia felkel a németek ellen, Románia pedig átáll, addig Magyarország lakosai vidékre mennek, élelmiszerjegyeket pecsételtetnek, ásnak és főleg sokat gyalogolnak. Hogyan élik meg ezt a három hónapot egészen addig, amikor 1944. augusztus végén a szovjet csapatok elfoglalják az első magyarországi falut, a háromszéki Sósmezőt? A német megszállással hatalomra jutott Sztójay-kormány és a körülötte lévő politikusok, értelmiségiek hogyan képzelik el az ő országukat? Mit terveznek és mi valósul meg ebből? És vajon dobáltak-e a szövetséges repülők robbanó játékokat, engedelmeskedtek-e a lakók egy női légóparancsnoknak, és mihez kezdtek a székelyek egy tevével?

Ablonczy Balázs 1974-ben született Budapesten. Történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója és a HUN REN BTK Történettudományi Intézetének kutatója, a Horthy-kori osztály vezetője. Szakterülete a huszadik század első felének magyar történelme. Családjával Budapesten él. A Jaffa Kiadónál eddig hat kötete jelent meg, a legutóbbi: Száz év múlva lejár? Újabb Trianon-legendák (2022). A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.