A magyar törzsszövetség és patrimoniális királyság külpolitikája

A patrimoniális állam fogalmának megteremtője von Haller német történész volt, aki szabatosan definiálta a korai feudális állam mibenlétét. A patrimoniális állam lényege az a fejedelmi hatalom, mely „magánjogi természetű és az állam földje felett való tulajdonon alapszik.” Ilyen értelemben honosodott meg a magyar alkotmánytörténetben is a fogalom. Mint Eckhart Ferenc írta: „Ezen nálunk is Istvánnak, és utána jó két évszázadon át utódainak az államszervezetét értjük, mely a királyi földbirtokszerkezeten, a királyi magángazdaságon lévő vármegyén épül fel.” A XX. századi magyar történettudomány elfeledett munkáit bemutató sorozat eme kötete a svájci emigrációban elhunyt kiváló középkorkutató első összefoglaló munkáját tartalmazza, amely eredetileg 1928-ban jelent meg, s a gyakorlatban hozzáférhetetlen volt. Részletesen elemzi a honfoglaló, majd megtelepülő magyar törzsek külpolitikai aktivitását, majd pedig a megszülető és megerősödő magyar állam nemzetközi kapcsolatait...

A patrimoniális azzal az elvvel kapcsolatos kifejezés, amely szerint a földbirtok az államnak, és államhatalomnak az alapja.
*
A patrimoniális állam fogalmának megteremtője von Haller német történész volt, aki szabatosan definiálta a korai feudális állam mibenlétét. A patrimoniális állam lényege az a fejedelmi hatalom, mely „magánjogi természetű és az állam földje felett való tulajdonon alapszik.”

Ilyen értelemben honosodott meg a magyar alkotmánytörténetben is a fogalom.

Mint Eckhart Ferenc írta: „Ezen nálunk is Istvánnak, és utána jó két évszázadon át utódainak az államszervezetét értjük, mely a királyi földbirtokszerkezeten, a királyi magángazdaságon lévő vármegyén épül fel.”
*

A XX. századi magyar történettudomány elfeledett munkáit bemutató sorozat eme kötete a svájci emigrációban elhunyt kiváló középkorkutató első összefoglaló munkáját tartalmazza, amely eredetileg 1928-ban jelent meg, s a gyakorlatban hozzáférhetetlen volt.

A kötet részletesen elemzi a honfoglaló, majd megtelepülő magyar törzsek külpolitikai aktivitását, majd pedig a megszülető és megerősödő magyar állam nemzetközi kapcsolatait.

*
„A Magyar Törzsszövetség és Patrimoniális Királyság Külpolitikája” című eme kiadványt a történelmet kedvelő olvasóinknak az ELŐSZÓ-ból vett alábbi részletekkel ajánljuk:

„Dolgozatom a magyarság mai hazájában eltöltött három évszázados életének külpolitikai vonatkozásait iparkodik a teljes forrás és irodalmi anyag felhasználásával szintézisbe foglalni... A törzsszövetség és a patrimoniális királyság korának szinkronikus keresztmetszetét kíséreltem megrajzolni...

Kedves kötelességemmé teszi, hogy köszönetet mondjak Hóman Bálint egyetemi tanár úrnak azért a sokoldalú támogatásért, amelyben a munka egész tartama alatt részesíteni szíves volt.”
(Budapest, 1928, szeptember hava)
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.