
A székely és az ótörök írás jeltörténete
Szekeres István
Bevezetés a történeti összehasonlító jeltörténet módszertanába
Könyv
Mundus kiadó, 2009
Mundus kiadó, 2009
250 oldal, Puha kötésű ragasztott
ISBN 9789639713192
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 3 990 Ft
Megtakarítás: 7%
Online ár: 3 711 Ft
Leírás
A szerző hatalmas feladatra vállalkozott, amikor a vállalt feladatát igyekezett teljesen újszerű módon megoldani. Úgy véljük, hogy a magyar tudományosság nem fog szó nélkül elmenni a munkája mellett. A munkásságáról korábban elsősorban a Zürichi Magyar Történelmi Egyesületben tartott előadásaiból, illetve azok nyomtatásban megjelentetett anyagaiból szerezhettünk tudomást.
Tette mindezt úgy, hogy bármilyen féle írástörténeti oktatásban részt vett volna, annál is inkább, mivel hazánkban egyetlen felsőoktatási intézményben sincs általános írástörténeti kollégium. Sőt - legjobb tudomásunk szerint - a múltban sem volt ilyen. A latinisták, iranisták vagy turkológusok a maguk szűkebb szakterületein belül maradva ismerték meg az általuk tanult nyelvek írásrendszereit és a mestereik nyomán esetleg azok gyökereit is...
A szerző könyve nyilvánvalóan vitákat fog gerjeszteni. Ő maga is vitatkozik több szerző nézetével és a megfejtéseikkel, így például Harmatta János iranista akadémikussal a hazai hun feliratokkal kapcsolatosan - jogosan...
Ismeretes, hogy a turkológusokon és iranistákon kívül például régészek is foglalkoztak rovásfeliratokkal, tehát a szerzőhöz hasonlóan olyan szakemberek, akik nem kaptak írástörténeti felkészítést, hanem önképzés révén láttak munkához. Ilyen volt például Vékony Gábor, vagy korábban Nagy Géza és Csalány Dezső, sőt a jeles etnográfus, rovásírás-szakértő Sebestyén Gyula is, aki a magyar rovásírás emlékeit először adta ki a teljességre törekvő, közismert kötetében...
(Erdélyi István)
*
A SZÉKELY ÉS AZ ÓTÖRÖK ÍRÁS JELTÖRTÉNETE című kiadványt a turkulógusok, az iranisták és az egyéb írástörténéssel foglalkozó jeles szakemberek munkája, azok eredményei iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Tette mindezt úgy, hogy bármilyen féle írástörténeti oktatásban részt vett volna, annál is inkább, mivel hazánkban egyetlen felsőoktatási intézményben sincs általános írástörténeti kollégium. Sőt - legjobb tudomásunk szerint - a múltban sem volt ilyen. A latinisták, iranisták vagy turkológusok a maguk szűkebb szakterületein belül maradva ismerték meg az általuk tanult nyelvek írásrendszereit és a mestereik nyomán esetleg azok gyökereit is...
A szerző könyve nyilvánvalóan vitákat fog gerjeszteni. Ő maga is vitatkozik több szerző nézetével és a megfejtéseikkel, így például Harmatta János iranista akadémikussal a hazai hun feliratokkal kapcsolatosan - jogosan...
Ismeretes, hogy a turkológusokon és iranistákon kívül például régészek is foglalkoztak rovásfeliratokkal, tehát a szerzőhöz hasonlóan olyan szakemberek, akik nem kaptak írástörténeti felkészítést, hanem önképzés révén láttak munkához. Ilyen volt például Vékony Gábor, vagy korábban Nagy Géza és Csalány Dezső, sőt a jeles etnográfus, rovásírás-szakértő Sebestyén Gyula is, aki a magyar rovásírás emlékeit először adta ki a teljességre törekvő, közismert kötetében...
(Erdélyi István)
*
A SZÉKELY ÉS AZ ÓTÖRÖK ÍRÁS JELTÖRTÉNETE című kiadványt a turkulógusok, az iranisták és az egyéb írástörténéssel foglalkozó jeles szakemberek munkája, azok eredményei iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.