Az erdélyi római katolikus egyház 1900-1948
Sas Péter
Mundus kiadó, 2008
Szállítás: 1 munkanap
Átvétel: Azonnal
Leírás
Márton Áron püspök, a jeles egyházfi és hazafi sorsa tükrözi legjobban az erdélyi katolikusok és az erdélyi magyarság történelmének minden örömét és bánatát, reményét és megpróbáltatását a XX. század első felében. A korszak egyháztörténete sajátos része nemzetünk históriájának. A nagy háború végéig tartó első szakaszát - melyet székhelyi gróf Majláth Gusztáv Károly püspök neve fémjelez - a történelmi Magyarország keretein belül évszázadok alatt kialakult egységes egyházkormányzat időszakának is tekinthetjük. Az impériumváltástól a II. világháború végéig ívelő bő negyedszázad krónikáját tartalmazza a könyv második része, amely az egykori török idők után egy második hőskort hozott az erdélyi katolikusok számára. Megismerhetjük - az erdélyi püspökség területét is félbevágó - II. bécsi döntés utáni eseményeket, illetve az újabb - immár kommunista - román uralom első időszakának sötét esztendőit is. A korszak katolikus vallástörténete, az egyház és jeles személyiségeinek erőfeszítései iránt érdeklődőknek ajánlott.
Sas Péter szerző (Budapest, 1954. október 1. -) az ELTE bölcsészkarán szerzett magyar-történelem szakos tanári oklevelet (1977). Ezután dolgozott az OSzK-ban, a Corvina Kiadónál, az Országgyűlési Könyvtárban, az MTA Történettudományi Intézetében és Irodalomtudományi Intézetében. Érdeklődősének homlokterében az erdélyi irodalom és művelődéstörténet áll...*
„Krisztus papjának elutasíthatatlan kötelessége, hogy az igazság mellett kiálljon, és az emberben - bármilyen hitet valljon és nyelvet beszéljen is - a testvérét nézze!”
(Márton Áron)
*
Nem véletlen, hogy a témakör emblematikus figurája, Márton Áron püspök portréja látható a kötet borítóján. A jeles egyházfi és hazafi sorsa tükrözi talán leginkább az erdélyi katolikusok és az erdélyi magyarság történelmének minden örömét és bánatát, reményét és megpróbáltatását a XX. század első felének vonatkozásában.
A korszak egyháztörténete sajátos része nemzetünk históriájának. A nagy háború végéig tartó első szakaszát - melyet székhelyi gróf Majláth Gusztáv Károly püspök neve fémjelez - a történelmi Magyarország keretein belül évszázadok alatt kialakult egységes egyházkormányzat időszakának is tekinthetjük.
Az impériumváltástól a II. világháború végéig ívelő bő negyedszázad krónikáját tartalmazza a könyv második része, amely az egykori török idők után egy második hőskort hozott az erdélyi katolikusok számára.
A román kormány az erdélyi egyházi vezetőkkel és Rómával egyaránt hatalmi pozícióból tárgyalt. A magyar püspökök hűségesküjének letétele ellenére egyházmegyei változások, a szerzetesrendek és a vallási oktatás ellehetetlenítése, birtok- és vagyoni jellegű kisajátítások követték egymást. Az ortodox román nemzetállamot preferáló politika különösen az unitált görög katolikus egyházat sújtotta.
Mindezek mellett azonban az erdélyi katolikus hitéletről, tudományos és irodalmi tevékenységről, a sajtóviszonyokról is szót ejt a szerző. Megismerhetjük - az erdélyi püspökség területét is félbevágó - II. bécsi döntés utáni fél évtized eseményeit, illetve olvashatunk az újabb - immár kommunista - román uralom első időszakának sötét esztendőiről is.
Az epilógusban életrajzok, erdélyi egyház- és művészettörténeti emlékek leírásai, fekete-fehér képek gyűjteménye, illetve egyháztörténeti dokumentumok szövegei kaptak helyet.
*
A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:
Tartalom - Képek jegyzéke
AZ ERDÉLYI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZ 1900-1948:
• A SZÁZADFORDULÓTÓL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ BEFEJEZÉSÉIG (1900-1919);
(„Új oldás és kötés”. Az erdélyi megújhódás és fellendülés. A katolikus autonómia és az Erdélyi Római Katolikus Státus. Majláth Gusztáv Károly püspök egyházpolitikája. Az 1913-as egyházmegyei zsinat. Az első világháború hatása és következményei.);
• AZ ERDÉLYI HATALOMVÁLTÁSTÓL A MÁSODIK BÉCSI DÖNTÉSIG (1920-1940):
(Egyházmegyei változások. A szerzetes rendek helyzete. Az erdélyi magyar egyházfők eskütétele. Az erdélyi katolicizmus és a hívők helyzete. A Konkordium. Az Erdélyi Római Katolikus Státusz elleni támadások és a Római Egyezmény. A kisebbségi iskolaügy és az egyházi iskolák helyzete. A kisajátítási és agrártörvények hatása. Az erdélyi katolicizmus hitéleti, tudományos és irodalmi tevékenysége. Az erdélyi katolikus sajtó. Majláth Gusztáv Károly jubileumai és a XXXVIII. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus. A belpolitikai helyzet Márton Áron püspökké szentelése idején.);
• A MÁSODIK BÉCSI DÖNTÉSTŐL AZ EGYHÁZ ÁLLAMOSÍTÁSÁIG (1940-1948):
(A katolikus egyház helyzete és feladatai Észak-Erdélyben. Krisztus Király ünnepe. Márton Áron, a „népek igaza”. A román kiugrás és az erdélyi magyar erőfeszítések. Támadás a „klerikális reakció” ellen. A „nagy fordulat” éve.);
• EPILÓGUS:
(A korszak néhány jeles egyházi személyiségének életrajza. Egy reneszánsz lelkületű főpap Dr. Hirschler József pápai prelátus (1874-1936). Bíró Vencel, a piarista rendfőnök és történetíró (1885-1962). P. Benedek Fidél, a rendmegtartó ferences tartományfőnök (1907-1979);
• ERDÉLYI EGYHÁZ- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI EMLÉKEK;
• FOTÓDOKUMENTUMOK;
*
„Az Erdélyi Római Katolikus Egyház 1900-1948)” című eme kiadványt a jelzett időszak katolikus vallástörténete, a katolikus egyház és jeles személyiségeinek erőfeszítései iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
*
További kiadványok:
A katolikus egyház 1956-ban.
Politizáló szabadkőművesség.
A Pápai Magyar Intézet mint a magyar hírszerzés előretolt bástyája (1963-1989).
A Magyar Református Egyház 1956 tükrében.
Istentelen állam, harcoló egyház.
A katolikus egyház története Magyarországon 1919-1945
A katolikus egyház és liturgia Magyarországon
Az egyházi iskolák államosítása Magyarországon, 1948
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.