A nagyotmondó legény
Benedek Elek
Könyv
Kráter kiadó, 2009
Kráter kiadó, 2009
ISBN 9789639735927
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 1 500 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 1 500 Ft
Leírás
A híres mesemondó Benedek Elek (Kisbacon, 1859. - Kisbacon, 1929.) a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
1921-ben tért vissza szülőföldjére, a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet...
*
A híres mesemondó Benedek Elek (Kisbacon, 1859. - Kisbacon, 1929.) a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
1921-ben tért vissza szülőföldjére, a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet...
*
Élt egyszer egy bolond király, aki kihirdette szerte az országban, hogy annak adja leánya kezét, aki olyat talál mondani, amit ő nem hisz el... és a szegény ember fia is szerencsét próbál, de előtte senkinek sem sikerült a próbatétel.
• Mit lehet mondani a hiszékeny királynak?
Kiderül ebből a bájos és humoros kis történetből...
Részlet:
Hazudsz, te akasztófáravaló! – kiáltott nagy haraggal a király. De már most hiába, elszólta magát.
Egyszeribe vendégséget hívatott, a leányát összeadatta a szegény legénnyel, nekiadta fele királyságát, s megígérte, hogy holta után övé lesz az egész.
Csaptak aztán nagy lakodalmat, folyt a bor Hencidától Boncidáig. Mindenki kapott valamit, aki odakerült. Én is egy csontot kaptam, azzal elszaladtam.
Itt a vége fuss el véle!
Dávid Júlia illusztrációival.
*
„A NAGYOTMONDÓ LEGÉNY” című ezen kiadványt a Benedek Elek műveit kedvelő, adott esetben azoknak a meséket szerető gyerekeknek és felnőtteknek ajánljuk, akik arra kíváncsiak, mit mondhatott a legény, amit a bolond király felháborodottan nem hitt el. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
1921-ben tért vissza szülőföldjére, a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet...
*
A híres mesemondó Benedek Elek (Kisbacon, 1859. - Kisbacon, 1929.) a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
1921-ben tért vissza szülőföldjére, a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet...
*
Élt egyszer egy bolond király, aki kihirdette szerte az országban, hogy annak adja leánya kezét, aki olyat talál mondani, amit ő nem hisz el... és a szegény ember fia is szerencsét próbál, de előtte senkinek sem sikerült a próbatétel.
• Mit lehet mondani a hiszékeny királynak?
Kiderül ebből a bájos és humoros kis történetből...
Részlet:
Hazudsz, te akasztófáravaló! – kiáltott nagy haraggal a király. De már most hiába, elszólta magát.
Egyszeribe vendégséget hívatott, a leányát összeadatta a szegény legénnyel, nekiadta fele királyságát, s megígérte, hogy holta után övé lesz az egész.
Csaptak aztán nagy lakodalmat, folyt a bor Hencidától Boncidáig. Mindenki kapott valamit, aki odakerült. Én is egy csontot kaptam, azzal elszaladtam.
Itt a vége fuss el véle!
Dávid Júlia illusztrációival.
*
„A NAGYOTMONDÓ LEGÉNY” című ezen kiadványt a Benedek Elek műveit kedvelő, adott esetben azoknak a meséket szerető gyerekeknek és felnőtteknek ajánljuk, akik arra kíváncsiak, mit mondhatott a legény, amit a bolond király felháborodottan nem hitt el. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.