Magyar Menedék Könyvesház

Részletes kereső
Hoppál Mihály - Köroglu

Köroglu

Hoppál Mihály

Könyv
LHarmattan kiadó, 2010
ISBN 9789638775528
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 2 800 Ft
Megtakarítás: 16%
Online ár: 2 380 Ft
Nincs készleten
Leírás
Hoppál Mihály (szerk.): Köroglu. Azerbajdzsáni hősi mítosz.

Európa és a nyugati világ számára Köroglu személyéhez köthető népdalok és történetek (desztánok) a 19. sz. első felében, a 30-as évektől váltak ismertté. Először 1830-ban egy orosz utazó Iránban bukkant Köroglu-verseket tartalmazó kéziratokra, majd 1832-34 körül egy lengyel diplomata, Alexander Chodzko, aki az eredeti kézirat szövegét annak angol fordításával együtt 1842-ben Londonban kiadta.

Chodzko alapján 1843-ban a német, 1853-ban a francia fordítása készült. A szöveget 1856-ban orosz nyelven S.S. Penn adta közre Tbilisziben. Azerbajdzsánban nagy volt az érdeklődés a Köroglu desztánok iránt és 1840-től kezdték gyűjteni variánsait...

Az anatóliai és azeri változatok gyakran olyan „betyár történetek”, amelyek az elnyomott népet védelmező Köroglut dicsőítik. A Köroglu nevéhez kapcsolódó történeteknek nemcsak a török-, hanem más, nem török népek közt, így örmény, grúz, kurd, tadzsik és afgán területeken is bukkantak fel változatai. Míg a „nyugati” (kaukázusi, anatóliai és azeri) desztánok Körogluja a törvényen kívül álló rablógyilkos, addig a „keleti” változatokban ő a bölcs és igazságos uralkodó.

Evlia Cselebi. úti- és történelem könyvében (Seyahatnâme…), említi Köroğlu nevét a nevezetes 16. századi hangszeres énekmondók között és működési területének észak-nyugat Anatóliát jelölte meg. Személyesen nem ismerhette, mert Evlija később, 1611-ben született. Az oszmán-kori Köroglu személyét nem teljesen a költői képzelet alkotta. Több tucat 16-17. századi oszmán okmány (Mühimme Defteri) szól a dzselali lázadókról, ezek közül nyolc, 1580-1585 között keletkezett irat említi Köroglut.

Újabb feltételezés szerint több rabló Köroglu is élhetett Anatóliában. Közülük az egyiket a kormányzat katonai feladatokra felbérelte. Egy dokumentum pedig azt bizonyítja, hogy a rabló cimborája, Deli Haszan bocsánatot nyert a kormányzattól és tízezer társával csatlakozott az oszmán sereghez, végül boszniai bejlerbég vált belőle. Esete Rózsa Sándort, a 19. századi magyar betyárt juttatja eszünkbe, akinek Kossuth Lajos 1848. október 3-án Hódmezővásárhelyen megbocsátott és ezt követően százötven társával vett részt a szabadságharc délvidéki harcaiban, elnyerve Damjanich János parancsnok megbecsülését. Tudjuk, nemcsak Rózsa Sándor, hanem más betyárok is részt vettek a szabadságharcban.

A 19. században Vámbéry Ármin hívta fel a figyelmet a Köruglu desztánra, aki az iráni Khoj város bazárjában egy eredeti kéziratot vásárolt és amelyből három vers török szövegét latin betűs átírásban és fordításával közölt...

Chodzko kéziratában a versek (dalok) azeri-törökül szerepelnek, a próza pedig perzsául ott, ahol a szöveg szabad szerkesztése alkalmat adott rá, hogy a versek rablóját hősként mutassa be. A 19. század végén, 1893-ban még Kúnos Ignác fordításában jelentek meg magyarul Köroglu-versek. Ezt követően egyre kevesebben és egyre ritkábban foglalkoztak hazánkban Köroglu fordítással. Népszerűsítésére kevés kísérlet történt... A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Szállítási és fizetési módok