Az első keresztes vitéz
Geoffrey Regan
Könyv
General Press kiadó, 2011
General Press kiadó, 2011
ISBN 9789639648043
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 3 000 Ft
Megtakarítás: 7%
Online ár: 2 790 Ft
Leírás
Nagy Costantinus császár kora óta a kereszténység, Jeruzsálem és a Szentföld, a Szent Sír és a Szent Kereszt története elválaszthatatlanul összekapcsolódik a keletrómai, más néven Bizánci Császársággal.
Ez a könyv azt kívánja sugallni, hogy a bizánci szent háború fogalmának az elutasítása téves felfogás, különösen, ha Hérakleiosz császárnak a perzsákkal szembeni küzdelmeire gondolunk 622 és 628 között. Tia M. Kolbaba szerint ... „ a bizánci típusú szent háború nagyban különbözik a dzsihádtól és a keresztes hadjárattól egyaránt”.
A Szentföld visszafoglalásáért folytatott véres harcok – a közfelfogással ellentétben – nem 1096-ban kezdődtek, hanem jóval előbb. A vallási alapon indított első „szent háború” Konstantinápoly és rendkívüli képességű császára, Hérakleiosz nevéhez fűződik.
Geoffrey Regan hadtörténész szerző bemutatja a kereszténység térnyerését I. Konstantin idejétől Hérakleiosz hatalomra jutásáig. Hérakleiosz, ez a karizmatikus vezető és kiváló katona, a saját földjükön kényszeríti térdre a perzsákat, majd visszaveri a Bizáncot fenyegető avar–szláv hadakat. Ezek után szembe kell néznie a moszlim arab törzsek egyre agresszívebb támadásával. Tragikus halála után egymással vetélkedő katonacsászár utódai végül kénytelenek segítséget kérni Nyugat-Európa államaitól.
1095-ben a pápa meghirdeti az első keresztes háborút. Ez a segítség végül ádáz viaskodásba, Bizánc kifosztásába, majd vérfürdőbe torkollik… A hatalmas ívet megrajzoló könyv hadtörténész szerzője az összefüggések bemutatása mellett életteli, hiteles portrékat rajzol a kor meghatározó személyiségeiről: Nagy Konstantinról, Hérakleioszról, perzsa ellenfeleiről, Mohamedről és a bizánci katonacsászárokról.
Ez az olvasmányos, mindvégig érdekfeszítő munka különleges darabja ennek a sorozatnak.
A kötet történései az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:
I. MEGVILÁGOSODÁS;
II. A KERESZTÉNY BIRODALOM;
III. AZ ÚJ DÁVID;
IV. A KIRÁLYI VADDISZNÓ;
V. AZ ELSŐ KERESZTES LOVAG;
VI. AZ AVAR OSTROM;
VII. AZ ÚJ NAGY SÁNDOR;
VIII. A PRÓFÉTA;
IX. AZ ISZLÁM FENEVAD;
X. KERESZTESHADJÁRAT PÓTLÉKOK;
XI. A RETTEGETT NAP;
XII. AZ ELSŐ KERESZTES HADJÁRAT;
1. számú függelék: PÁRVIADAL A BIZÁNCI HADVISELÉSBEN;
2. számú függelék: HÉRAKLEIOSZ, MOHAMED ÉS A DZSIHÁD EREDETE;
KRONOLÓGIA, TÉRKÉPEK, JEGYZETEK.
*
„AZ ELSŐ KERESZTES VITÉZ” című ezen kiadványt a fenti tartalom szerint a keresztes háborúk kora, a kereszténység térnyerését I. Konstantin idejétől Hérakleiosz hatalomra jutásáig, a kor meghatározó személyiségeinek hiteles portréi: Nagy Konstantin, Hérakleiosz, a perzsa ellenfelei, Mohamed és a bizánci katonacsászárok iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Ez a könyv azt kívánja sugallni, hogy a bizánci szent háború fogalmának az elutasítása téves felfogás, különösen, ha Hérakleiosz császárnak a perzsákkal szembeni küzdelmeire gondolunk 622 és 628 között. Tia M. Kolbaba szerint ... „ a bizánci típusú szent háború nagyban különbözik a dzsihádtól és a keresztes hadjárattól egyaránt”.
A Szentföld visszafoglalásáért folytatott véres harcok – a közfelfogással ellentétben – nem 1096-ban kezdődtek, hanem jóval előbb. A vallási alapon indított első „szent háború” Konstantinápoly és rendkívüli képességű császára, Hérakleiosz nevéhez fűződik.
Geoffrey Regan hadtörténész szerző bemutatja a kereszténység térnyerését I. Konstantin idejétől Hérakleiosz hatalomra jutásáig. Hérakleiosz, ez a karizmatikus vezető és kiváló katona, a saját földjükön kényszeríti térdre a perzsákat, majd visszaveri a Bizáncot fenyegető avar–szláv hadakat. Ezek után szembe kell néznie a moszlim arab törzsek egyre agresszívebb támadásával. Tragikus halála után egymással vetélkedő katonacsászár utódai végül kénytelenek segítséget kérni Nyugat-Európa államaitól.
1095-ben a pápa meghirdeti az első keresztes háborút. Ez a segítség végül ádáz viaskodásba, Bizánc kifosztásába, majd vérfürdőbe torkollik… A hatalmas ívet megrajzoló könyv hadtörténész szerzője az összefüggések bemutatása mellett életteli, hiteles portrékat rajzol a kor meghatározó személyiségeiről: Nagy Konstantinról, Hérakleioszról, perzsa ellenfeleiről, Mohamedről és a bizánci katonacsászárokról.
Ez az olvasmányos, mindvégig érdekfeszítő munka különleges darabja ennek a sorozatnak.
A kötet történései az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:
I. MEGVILÁGOSODÁS;
II. A KERESZTÉNY BIRODALOM;
III. AZ ÚJ DÁVID;
IV. A KIRÁLYI VADDISZNÓ;
V. AZ ELSŐ KERESZTES LOVAG;
VI. AZ AVAR OSTROM;
VII. AZ ÚJ NAGY SÁNDOR;
VIII. A PRÓFÉTA;
IX. AZ ISZLÁM FENEVAD;
X. KERESZTESHADJÁRAT PÓTLÉKOK;
XI. A RETTEGETT NAP;
XII. AZ ELSŐ KERESZTES HADJÁRAT;
1. számú függelék: PÁRVIADAL A BIZÁNCI HADVISELÉSBEN;
2. számú függelék: HÉRAKLEIOSZ, MOHAMED ÉS A DZSIHÁD EREDETE;
KRONOLÓGIA, TÉRKÉPEK, JEGYZETEK.
*
„AZ ELSŐ KERESZTES VITÉZ” című ezen kiadványt a fenti tartalom szerint a keresztes háborúk kora, a kereszténység térnyerését I. Konstantin idejétől Hérakleiosz hatalomra jutásáig, a kor meghatározó személyiségeinek hiteles portréi: Nagy Konstantin, Hérakleiosz, a perzsa ellenfelei, Mohamed és a bizánci katonacsászárok iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.