Istenek nyomában
Márai Sándor
Könyv
Helikon kiadó, 2011
Helikon kiadó, 2011
214 oldal, Kemény kötésű fűzött FR5 méret
ISBN 9789632272955
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 2 690 Ft
Megtakarítás: 15%
Online ár: 2 287 Ft
Leírás
MÁRAI SÁNDOR szerző, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.
*
„A táj, melyre ez út vezetett, eltűnt emberek és eltűnt istenek lábnyomait mutatta. A régi jegyzeteket olvasva megcsap a bűvölet, mely útközben minden lépésem igazította. Félálomban utaztam, térkép nélkül. Délelőtt egy régi istent csodáltam meg, délután egy amerikai nőt, este egy kis sakált, Jeruzsálemben a szálloda előtt, holdfényben, az útkeresztezésnél.
Oly várakozással utaztam, mint aki holtak és elevenek szövetsége elé megy, s tudja, hogy mindenhol bizalmasan fogadják, mert fogékony az emberi és az isteni iránt, mely útközben eléje tárul.
Talán csak így érdemes utazni” – emlékezik vissza Márai Sándor 1926-os közel-keleti útjára. Libanonban, Szíriában, Egyiptomban, Palesztinában, a készülődő zsidó államban ember és táj a több ezer éves történelem méltósága és a sokszínű jelen egyaránt elbűvöli. És ami a legérdekesebb: a különböző kultúrák és vallások találkozási pontjain mintha előre látná azokat a feszültségeket, amelyeket mi is megtapasztalunk.”
A két világháború közötti időszakban egy nemzedék kelt útra. Németh László San Remóba, majd Romániába, Cs. Szabó László Kárpát kebelében kalandozott, Illyés Gyula Oroszországot fedezte föl, Márai Sándor pedig elindult az Istenek nyomában.
*
Az Istenek nyomába eredés az alábbi TARTALOM szerint követhető nyomon:
• AZ ELVARÁZSOLT VÁROS: (Ökrök a vagonban; Egy elzászi; A halotti ima; Afrika; Sok sznob, egy fáraó; Carter, az angol; Ahmed Rumi; Arabok Asszuánban; Az elvarázsolt város; A sétabotok; Egy tudós; A tevék; Az imádkozó ember;)
• AZ ÍGÉRET FÖLDJÉN: (Egy állomás fönn a hegyen: Jeruzsálem; A zsidó állam; A zsidók otthon; Egy asszony Jerikóban; A telepek; A szamaritánusok; Betlehem; Kiállítás Tel-Avivban;)
• KELET KAPUJA ELŐTT: (Kelet kapuja előtt; Utazás Damaszkuszba, Csöndes nap Damaszkuszban; A franciák Szíriában; „Panoram di Rodi”; Az ordító dervisek; A gyanakvó törökök; A hajók Sztambulban; A vezeklő Athén;)
• LEVÉL PÁRIZSBA.
*
Az „Istenek Nyomában” című ezen kiadványt a Márai Sándor műveit kedvelő, adott esetben az ifjúság, közelebbről az író ifjúsága és egy 1926-os közel-keleti utazása találkozásának emlékei, a fenti tartalom szerinti tájak és benyomások, azok Márai stílusában való érzékeltetése iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
*
„A táj, melyre ez út vezetett, eltűnt emberek és eltűnt istenek lábnyomait mutatta. A régi jegyzeteket olvasva megcsap a bűvölet, mely útközben minden lépésem igazította. Félálomban utaztam, térkép nélkül. Délelőtt egy régi istent csodáltam meg, délután egy amerikai nőt, este egy kis sakált, Jeruzsálemben a szálloda előtt, holdfényben, az útkeresztezésnél.
Oly várakozással utaztam, mint aki holtak és elevenek szövetsége elé megy, s tudja, hogy mindenhol bizalmasan fogadják, mert fogékony az emberi és az isteni iránt, mely útközben eléje tárul.
Talán csak így érdemes utazni” – emlékezik vissza Márai Sándor 1926-os közel-keleti útjára. Libanonban, Szíriában, Egyiptomban, Palesztinában, a készülődő zsidó államban ember és táj a több ezer éves történelem méltósága és a sokszínű jelen egyaránt elbűvöli. És ami a legérdekesebb: a különböző kultúrák és vallások találkozási pontjain mintha előre látná azokat a feszültségeket, amelyeket mi is megtapasztalunk.”
A két világháború közötti időszakban egy nemzedék kelt útra. Németh László San Remóba, majd Romániába, Cs. Szabó László Kárpát kebelében kalandozott, Illyés Gyula Oroszországot fedezte föl, Márai Sándor pedig elindult az Istenek nyomában.
*
Az Istenek nyomába eredés az alábbi TARTALOM szerint követhető nyomon:
• AZ ELVARÁZSOLT VÁROS: (Ökrök a vagonban; Egy elzászi; A halotti ima; Afrika; Sok sznob, egy fáraó; Carter, az angol; Ahmed Rumi; Arabok Asszuánban; Az elvarázsolt város; A sétabotok; Egy tudós; A tevék; Az imádkozó ember;)
• AZ ÍGÉRET FÖLDJÉN: (Egy állomás fönn a hegyen: Jeruzsálem; A zsidó állam; A zsidók otthon; Egy asszony Jerikóban; A telepek; A szamaritánusok; Betlehem; Kiállítás Tel-Avivban;)
• KELET KAPUJA ELŐTT: (Kelet kapuja előtt; Utazás Damaszkuszba, Csöndes nap Damaszkuszban; A franciák Szíriában; „Panoram di Rodi”; Az ordító dervisek; A gyanakvó törökök; A hajók Sztambulban; A vezeklő Athén;)
• LEVÉL PÁRIZSBA.
*
Az „Istenek Nyomában” című ezen kiadványt a Márai Sándor műveit kedvelő, adott esetben az ifjúság, közelebbről az író ifjúsága és egy 1926-os közel-keleti utazása találkozásának emlékei, a fenti tartalom szerinti tájak és benyomások, azok Márai stílusában való érzékeltetése iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.