A Horthy-korszak külpolitikája I.
Gulyás László
Az első évek 1919-1924
Attraktor kiadó, 2012
Szállítás: 1 munkanap
Átvétel: Azonnal
Leírás
„A Horthy-korszak külpolitikája I.” című eme kiadvány az első évek, az 1919-től 1924-ig tartó időszak iránt érdeklődő olvasóknak ajánlott, akik ennek ismeretében remélhetőleg kíváncsian várják a további folytatást is... Szerzője az új szintézis megírásához eme gondolatokkal kezdett hozzá: „Úgy döntöttem, hogy 1919 augusztusa az az időpont, ahol érdemes felvenni a történet fonalát. 1919. augusztus 1-jén egy olyan államot láttunk, amelynek nem volt államfője, legitim kormánya, legitim parlamentje, és nem lehetett tudni, hogy hol is húzódnak a határai. Ráadásul a szomszéd országok hadseregei mélyen bent álltak színmagyar területeken, sőt a románok néhány napon belül elfoglalták az ország fővárosát is. Az ország a teljes szétesés állapotában volt. Ha egyetlen szóval akarjuk leírni a helyzetet, akkor azt mondhatjuk: összeomlás. Ebben a helyzetben indult el Szegedről Horthy Miklós... Jelen I. kötet záró dátumául az 1924-es évet választottam, mert ekkor indult meg a népszövetségi kölcsön folyósítása Magyarország számára...
Részletek Gulyás László szerző 2012-ben írt ELŐSZAVÁBÓL:„Amikor az 1980-as évek végén történelem szakos egyetemi hallgatóként a „Magyarország története a Horthy-korszakban” című kurzust hallgattam, a csoporttársaimmal együtt gyakran háborogtunk azon, hogy az akkor alapműnek számító Juhász Gyula: „Magyarország külpolitikája 1919-1945” című összefoglaló könyv mennyire a konszolidált Kádár-korszak történetfelfogását tükrözi, és rajzol ezáltal elfogult, a marxista igényeknek megfelelő képet a korszak magyar külpolitikájáról.
Azóta eltelt húsz év, és abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy 2004-től az egykori „alma mater”-emben két politikai kurzust is tarthatok. ... Amikor hozzáfogtam az előadások anyagának összeállításához, azt kellett tapasztalnom, hogy - bár számos nagyon színvonalas munka látott napvilágot - a Horthy-korszak külpolitikájáról azóta sem született új szintézis.
Ezért határoztam el, hogy hozzáfogok egy ilyen könyv megírásához. A munka előrehaladtával döbbentem rá, hogy ez egy hatalmas, 30-35 íves vállalkozás. ... Ekkor döntöttem úgy, hogy ezt a jelentős feladatot több részre tagolom...
Úgy döntöttem, hogy 1919 augusztusa az az időpont, ahol érdemes felvenni a történet fonalát. 1919. augusztus 1-jén egy olyan államot láttunk, amelynek nem volt államfője, legitim kormánya, legitim parlamentje, és nem lehetett tudni, hogy hol is húzódnak a határai. Ráadásul a szomszéd országok hadseregei mélyen bent álltak színmagyar területeken, sőt a románok néhány napon belül elfoglalták az ország fővárosát is.
Az ország a teljes szétesés állapotában volt. Ha egyetlen szóval akarjuk leírni a helyzetet, akkor azt mondhatjuk: összeomlás. Ebben a helyzetben indult el Szegedről Horthy Miklós...
Jelen I. kötet záró dátumául az 1924-es évet választottam, mert ekkor indult meg a népszövetségi kölcsön folyósítása Magyarország számára... Ezt az eseményt fontos mérföldkőnek gondolom a magyar külpolitika szempontjából, mivel a népszövetségi kölcsön segítségével Magyarország végleg kilépett abból a külpolitikai elszigeteltségből, amelybe az első világháború végén került...”
*
Az I. kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:
• I. FEJEZET: A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI magyar külpolitika kiinduló keretei: (1. A Horthy-korszak születése. 2. Magyarország és a versailles-i békekonferencia.);
• II. FEJEZET: AZ ÚTKERESÉS IDŐSZAKA: A nagyhatalmakra építő koncepciók: (1. Bevezetés. 2. A nagyhatalmakra építő irányzatok:);
• III. FEJEZET: AZ ÚTKERESÉS IDŐSZAKA: A szomszédok felé nyitó koncepciók: (1. A román alternatíva. 2. A csehszlovák alternatíva.);
• IV. FEJEZET: EGY MÁSFAJTA ÚTKERESÉS: Károlyi Kisantant alternatívája: (1. Másfajta alternatíva keresés. 2. Károlyi Mihály csehszlovák emigrációja. 3. A Baranyai-Szerb Magyar Köztársaság.);
• V. FEJEZET: IV. KÁROLY VISSZATÉRÉSI KÍSÉRLETEI: (1. Előzmények. 2. Az első királypuccs. 3. A két királypuccs között /1921. április-október/. 4. A második királypuccs /1921 októbere/.);
• VI. FEJEZET: A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI KÉRDÉS: (1. Ausztria születése és a határkérdések. 2. A nyugat-magyarországi kérdés.);
• VII. FEJEZET: KITÖRÉS AZ ELSZIGETELTSÉGBŐL: Belépés a Népszövetségbe: (1. A Népszövetség születése és főbb jellemzői. 2. Magyarország belépése a Népszövetségbe. 3. A magyar tagság jelentősége.);
• VIII. FEJEZET: VÉGLEGES KITÖRÉS az elszigeteltségből: A Népszövetségi kölcsön megszerzése: (1. Előzmények: A Hegedűs Lóránt-féle kísérlet bukása. 2. A Népszövetségi kölcsön megszerzése. 3. A Népszövetségi kölcsön jelentősége.);
*
„A Horthy Korszak Külpolitikája I.” című eme kiadványt az első évek, az 1919-től 1924-ig tartó időszak iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akik ennek ismeretében remélhetőleg kíváncsian várják a további folytatást is...
*
Ajánlott még:
Emlékirataim.
Becsület és kötelesség - a két kötet együtt.
Horthy.
A Horthy-család története.
Horthy István élete és halála.
Horthy DVD.
Vitéz Pusztai László: „HORTHY MIKLÓS Flottaparancsnokról az igazat, az 1918-1919-es proletár forradalomról csak az igazat.”
Vitéz Pusztai László: „HORTHY MIKLÓSRÓL az igazat, csakis az igazat.”
Nemere István: „HORTHY MIKLÓS MAGÁNÉLETE.”
Nemere István: „HORTHY ISTVÁN ÉLETE ÉS HALÁLA.”
Csonkaréti Károly: „HORTHY MIKLÓS HAJÓHADA.”
Turbucz Dávid: „HORTHY MIKLÓS.”
Vitéz Pusztai László: „HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ”.
Bencsik Gábor: Horthy Miklós.
Erdeös László: „Egy emberöltő a zászló alatt háborúban és békében.
Haranglábi Nemes József: Küldetésben Horthy futáraként.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.