Magyar faluk és magyar falusiak a szlovák fővárosban — Városiasodás és etnicitás a 20. századi Pozsony szélén

1918 után a csehszlovák állam keretei között hirtelen nagyvárossá, sőt fővárossá váló Pozsony demográfiai növekedéséhez nagymértékben hozzájárult a bevándorlás. A városba áramlók tömegét főleg a munkalehetőségek vonzották.

Pozsony peremén akkoriban gomba módra nőttek ki a földből a munkás- és nyomornegyedek, amelyek lakossága jórészt falusiakból, köztük olyan magyarokból verődött össze, akik a nemzetiségük miatt kiszorultak a környező agrárvidékeken a földreform parcellázásaiból, vagy a felszámolt nagybirtokokon elveszítették a munkájukat, és a nagyvárosban kerestek megélhetést.

A negyvenes évektől aztán a terület- és lakosságnövekedés már tudatos tervezése részeként kerültek faluk, többek között csallóközi magyar községek a fővároshoz.

Ez a könyv a Pozsonyba, illetve Pozsony igazgatása alá került magyar falusiakkal és falusi közösségekkel foglalkozik. A város miliőjéhez való alkalmazkodásukkal járó jelenségek közül elsősorban az önazonosság változását, annak is az etnikai vonatkozásait, s így az asszimiláció problémáját járja körül.

A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

BEVEZETŐ

• A FŐVÁROS PEREMÉN: (A dornkappeli bevándorlók. Társas élet és érdekvédelem a kolóniában. Az iskola. Összegzés.);
• A FŐVÁROS SZOMSZÉDSÁGÁBAN: (A püspöki polgárok. Az első köztársaság /Az iskolák. A per. Az állami intézmény és a helyiek. Az újrakezdés./ A hontalanság emlékezete /Családi stratégiák. Az emlékek transzformálása. A betelepültek./ Etnicitás és identitás a nevekben /Önmeghatározás: összetartozás és elkülönülés. Névviselés és névhasználat./ Identitás és nyelvhasználat. Összegzés.);
• FORRÁSOK - HIVATKOZOTT IRODALOM;

A „Magyar Faluk és Magyar Falusiak a Szlovák Fővárosban” című eme kiadványt a XX. századi Pozsony szélén a városiasodás és etnicitás iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akik ennek a németek, magyarok, szlovákok, zsidók és más nemzetiségű pozsonyiak által lakott jellegzetesen közép-európai városnak a közös történelméhez fordulnak, és a szlovákiai és magyarországi kutatók együttműködésében szeretnék feltárni a város társadalom-, gazdaság-, politika- és kultúrtörténetének eddig kevéssé ismert területeit, az új szempontok és források alapján.

Ajánlott még:

A kitelepítéstől a reszlovakizációig 1945-1948.
Szlovákia története.
Főhatalomváltás Pozsonyban, 1918-1920.
A határ megindul...
A revíziós gondolat.
Pozsony város utcái és terei - Óváros.
Pozsony város utcái és terei - Terézváros.
Pozsony város utcái és terei - Nándorváros.

Huszár Tibor: Prága • Budapest • Moszkva.
Simon Attila: Küzdelem a városért (Pozsony).
Czoch Gábor: A városok szíverek (Kassa).
Gaucsík István: A jog erejével. A szlovákiai magyarság gazdasági önszerveződése 1918-1938.