Egyenes gerinccel

Rónay László eme könyve 1920-ban, a vesztett világháború és a forradalmak pusztításait követő évben indul, s a trianoni döntések erkölcsi-lelki sokkjában vergődő ország kereszténységben való lelki rehabilitációját mutatja be egészen a nagy gazdasági világválság kezdetéig. Kiemelt egyháztörténeti vonatkozású mű: egyfajta szemelvénygyűjteményként működik, hiszen Rónay döntően a korabeli katolikus sajtó – mára már nehezen hozzáférhető – anyagát teszi közzé, miközben a szerzői főszöveg kiváló történeti áttekintést-értékelést nyújt a tárgyalt korszakról, kitérve Prohászka Ottokár és Serédi Jusztinián magyar kultúrában betöltött szerepére is.

Rónay László szerző 1937. augusztus 16-án született Budapesten, édesapjától, Rónay Györgytől örökölte az irodalmi érdeklődést. Az ELTE magyar-latin szakán végzett 1962-ben. Négy évvel korábban jelent meg első bírálata a Vigiliában. Ez évben került Bicskére, itt az általános iskolában és a roma osztályban tanított. Írásai rendszeresen láttak napvilágot a már említett Vigiliában, a Jelenkorban, az És-ben és a Népszabadságban Egy vidéki tanár naplójából címmel.

1970-ben a Petőfi Irodalmi Múzeumba került, részt vett nagy kiállítások rendezésében és Gellért Oszkár, valamint Füst Milán hagyatékának feldolgozásában.

1973-ban az MTA Irodalomtörténeti Intézetének munkatársa lett, majd főmunkatársa és a Nyugat Irodalmi Osztályának vezetője. 1980-ban egyetemi óraadó, majd c. egyetemi tanár lett. Márai Sándorról írt munkájára megkapta az irodalomtudományok doktora címet.

1990-től az ELTE Magyar Irodalomtörténeti Intézetének egyetemi tanára, előadásainak és szemináriumainak témája a XX. századi irodalom...
*

Rónay László eme könyve 1920-ban, a vesztett világháború és a forradalmak pusztításait követő évben indul, s a trianoni döntések erkölcsi-lelki sokkjában vergődő ország kereszténységben való lelki rehabilitációját mutatja be egészen a nagy gazdasági világválság kezdetéig.

Az „Egyenes gerinccel” kiemelt egyháztörténeti vonatkozású mű: egyfajta szemelvénygyűjteményként működik, hiszen Rónay döntően a korabeli katolikus sajtó – mára már nehezen hozzáférhető – anyagát teszi közzé, miközben a szerzői főszöveg kiváló történeti áttekintést-értékelést nyújt a tárgyalt korszakról, kitérve Prohászka Ottokár és Serédi Jusztinián magyar kultúrában betöltött szerepére is.
*
A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

ELŐSZÓ
• Ocsúdás a pusztulás után;
• Kísérletek a hit és remény erősítésére;
• Roma aeterna;
• Prohászka Ottokár halála és öröksége;
• 1928: virágzó esztendő;
• A világválság felé;

*
Az „Egyenes Gerinccel” című eme kiadványt a magyar katolicizmust Trianontól a világválságig megismerni, elemezni és nyomon követni akaró olvasóinknak ajánljuk, annak az írónak a tollából, akinek elemzéseiben az esztétikai szempontokon túl mindig teret kapnak az erkölcs kérdései is, és akinél a keresztény ihletésű, illetve a katolikus irodalomnak aligha van szakavatottabb értője és terjesztője.
*
Ajánlott még:

Szavak szárnyán az ég felé.
Hit, tanítás, irodalom.
Katolikus költők antológiája.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.