A magyar czimer és a királyi czim története 1804-től kezdve

Segítség mindazoknak, akik ebből az 1917-es hasonmás kiadásból a cím és címer kérdését, az ezekkel kapcsolatos tudnivalókat és a száz évvel ezelőtti megközelítési módokat szeretnék mélyebb kontextusban is megismerni. Ezek a témakörök nyújtják a hasznos információkat: I. Az ausztriai császári czím felvétele az osztrák örökös tartományokban és nálunk. Az 1804-ben használt királyi pecsétek, illetőleg czímerek; II. Az osztrák kétfejű sas keletkezése, és az 1804-es czímerrendezés; III. A német-római császárságról való lemondás és az 1806-os czímerrendezés; IV. Az 1809-i bécsi béke és az 1813-as császári középczím. Az 1815-i bécsi kongresszus és a császári közép és kis czímek és czímerek megállapítása; Az 1836-os czímerrendezés... „A symbolumoknak is megvan a fejlődéstörténetük. A legmagasabb symbolumok között vannak az országok, a nemzetek czímerei: változásaik az évszázadok folyamán visszatükröztetik népek életét, sorsát...”

„A symbolumoknak is megvan a fejlődéstörténetük. A legmagasabb symbolumok között vannak az országok, a nemzetek czímerei: változásaik az évszázadok folyamán visszatükröztetik népek életét, sorsát...

A heraldikai jelvényeknek, a czímerek elhelyezésének váltakozásai, mindezek a látszólag csak külső mozzanatok a legszorosabb összefüggésben állanak a nagy politikai változásokkal. Nincsen oly kis czímerrészlet, amelynek megváltozása beható vizsgálat után ne utalna arra a hatalmas háttérre, ahol a népek életének küzdelmei játszódnak le.

A háborúk és békekötések, a belső alkotmányos harczok, forradalmak, trónváltozások és uralkodó rendszerek bukásai, a világtörténelem rázkódtatásai és az állami, nemzeti törekvések, mind-mind kifejezésre jutnak a czímerekben, amelyek úgy fogják fel a társadalmi és állami élet minden rezgését, mint az érzékeny seismograph tűje.

És a láthatatlan tű mindig pontosan és finoman megrajzolja az emelkedés vagy süllyedés irányait.”
*
A kötet TARTALMA:

• I. Az ausztriai császári czím felvétele az osztrák örökös tartományokban és nálunk.
Az 1804-ben használt királyi pecsétek, illetőleg czímerek;

• II. Az osztrák kétfejű sas keletkezése, és az 1804-es czímerrendezés;

• III. A német-római császárságról való lemondás és az 1806-os czímerrendezés;

• IV. Az 1809-i bécsi béke és az 1813-as császári középczím.
Az 1815-i bécsi kongresszus és a császári közép és kis czímek és czímerek megállapítása;

• Az 1836-os czímerrendezés;

*
„A Magyar Czimer és a Királyi Czim Története 1804-től Kezdve” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik ebből az 1917-es hasonmás kiadásból a cím és címer kérdését, az ezekkel kapcsolatos tudnivalókat és a száz évvel ezelőtti megközelítési módokat szeretnék mélyebb kontextusban is megismerni.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.