A monachizmus nyugaton

A magyar nyelvben nincs megfelelő szó a monasztikus szerzetes jelölésére. Az eredeti görög kifejezés (monakhosz) egyedül, magányosan élő emberre utal, de van a szónak szír gyökerekre visszavezethető értelmezése is, mely Krisztus-követőt jelent.

Már a legősibb keresztény közösségekben is éltek nőtlen aszkéták, akik önmegtartóztatást fogadtak, önkéntes szegénységet vállaltak, s életüket az imának és a jótékonykodásnak szentelték. Ebből az életformából alakult ki később a monasztikus szerzetesség.

A könyv szerzője - a középkori történelem nyugalmazott tanára a skóciai Szent András Egyetemen - először az antik szerzetesi közösségek kialakulását követi nyomon, majd bemutatja a Szent Benedek regulája szerint élő monasztikus rendeket: a bencéseket, a cisztercieket és a trappistákat.

Értelmezése szerint a monachizmus egyet jelent a regulát követő, imának és meditációnak szentelt élettel, ezért a szerzetesség más formáit, például a kolduló rendek történetét nem tárgyalja. Bepillantást nyújt viszont a protestáns alapítású, a monasztikus szemléletet magukénak valló szerzetesi közösségek életébe.

Bár az egyháztörténeti témájú munkák száma örvendetesen gyarapodott az elmúlt években, Peter King műve olyan nézőpontból tekinti át a kereszténység kétezer évét, amelyhez hasonló (2007) még nem jelent meg a magyar könyvkiadásban...

*
„A Monachizmus Nyugaton” című eme kiadványt a monachikus szemléletet valló szerzetesi élet, a kereszténység kétezer évének áttekintése iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.