Kortörténeti szemlélődések 3. kötet

A kötet az első világháborús felelősség kérdését is árnyaltan tárgyalja, jól látható általa a hadviselő felek mindegyikének felelőssége. Olyan eseményekről és összefüggésekről kapunk felvilágosítást, amelyik - a felelősségről vallott nézeteitől és pártállásától függetlenül - mindenkinek nagyban segítenek, hogy megértse a háború okait. Rudolf Steiner az előadásait Svájcban, egy semleges országban tartotta, azonban hallgatói a hadviselő nemzetek polgáraiból kerültek ki. Ennek megfelelően ítélték meg a történéseket. A kötet azoknak ajánlott, akik már ismerik az 1-2. kötetben foglalt előadásokat, szeretik a történelmet, szeretnének behatóbban foglalkozni a több mint száz éve kirobbant első világháború kérdéskörével, szellemi hátterével, és részletesebben megismerkedni a Dornbachban 1916. december 24-én, 26-án és 30-án megtartott előadások anyagaival, témáival, majd a Függelékben felsorolt történelmi okmányokkal, dokumentumokkal.

„Az 1914-2014 nemzetközi konferencia szervezőiként a rendezvénnyel egy időben kívántuk magyar nyelven megjelentetni Rudolf Steiner: Zeitgeschichtliche Betrachtungen (Kortörténeti szemlélődések) összefoglaló cím alatt az 1916-17-ben tartott előadásait, amelyekben Steiner feltárta a világháború szellemi hátterét.”

Rudolf Steiner az előadásaival azt akarta elérni, hogy hallgatói pártpolitikai nézetek, nacionalista emóciók helyett képesek legyenek megismerni és átérezni a különböző politikai törekvéseket. A hatalmas munkával összeállított forrásanyagok ebben segíthetik az Olvasót.

„Amilyen sokrétű elismerést vívtak ki Steiner egyéb kezdeményezései, olyan keservesen mostoha bánásmódban részesültek a kortörténeti fejtegetései. Gondolataitól többnyire sértődötten elzárkóztak és a „méregszekrénybe” helyezték, ahelyett, hogy gyümölcsöztették volna. Steiner kortörténeti javaslatainak, illetve indítványainak hasonló a sorsa, mint Steiner megállapítása szerint Goethe természettudományos kutatásainak, melyeket ugyanis csupán kuriózumként kezeltek, majd tudományos szempontból tudomást sem véve róla félretettek.”
(Részlet Andreas Bracher: A XX. Század „őskatasztrófája” c. írásából)
*

Részletek a fordító előszavából:

Ez a könyv (...) a háborús felelősség kérdését is árnyaltan tárgyalja, és látható a hadviselő felek mindegyikének felelőssége. Olyan eseményekről és összefüggésekről kapunk felvilágosítást, amelyik - a felelősségről vallott nézeteitől és pártállásától függetlenül - mindenkinek nagyban segítenek, hogy megértse a háború okait.
(...)
Rudolf Steiner az előadásait Svájcban, egy semleges országban tartotta, azonban hallgatói a hadviselő nemzetek polgáraiból kerültek ki. Ráadásul a harcoló felek (központi és antanthatalmak) iránti rokonszenvet illetően a semleges Svájcban is mély megosztottság volt. Így az akkori légkör igen veszélyessé vált, amelyben különösen ügyelni kellett az elfogulatlanság megőrzésére. Ennek ellenére az elhangzottakat sokan a saját szimpátiájuknak vagy antipátiájuknak megfelelően próbálták értelmezni.

Ez a veszély később is fennállt, ezért (...) csak nagyon sokára, 1966-ban jelentek meg első ízben könyvalakban. Ezt is igen gyorsan elkapkodták, és a későbbi utánnyomtatások, illetve kiadások is gyorsan elfogytak...

*
A „Kortörténeti Szemlélődések 3. kötet” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik remélhetőleg már ismerik az 1-2. kötetben foglalt előadásokat, szeretik a történelmet, szeretnének behatóbban foglalkozni a száz éve kirobbant első világháború kérdéskörével, szellemi hátterével, és részletesebben megismerkedni a Dornbachban 1916. december 24-én, 26-án és 30-án megtartott előadások anyagaival, témáival, majd a Függelékben felsorolt történelmi okmányokkal, dokumentumokkal.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.