Pillantás a cigányzenére

Ezzel a kis könyvvel némi betekintést kívánok nyújtani az érdeklődőknek, hogy tulajdonképpen mi is az, amit egyszerűen csak cigányzenének hívunk.

1981-ben születtem Budapesten, muzsikus család sarjaként. Édesapám prímás és jelenleg a 100 Tagú Cigányzenekar helyettes-koncertmestere, valamint a Talentum Művészeti Szakiskola zenetagozat-vezetője, akitől a cigányzene iránti szeretetemet kaptam.

Eleinte természetesnek tűnt, hogy folytatva a családi vonalat belőlem is cigánymuzsikus lesz, de édesanyám korán bevezetett a klasszikus zene világába. Ez végül annyira elvarázsolt, hogy 5 évesen elhatároztam, hogy lemondok a prímás életről, és inkább zongoraművész leszek.

Így a pályám egyenesen a Zeneakadémiáig vezetett, ahol 2005-ben diplomáztam Dráfi Kálmán tanár úr osztályában. Azóta a Talentum Zeneművészeti Szakiskolában fiatal roma gyerekeket tanítok klasszikus zongorára.

2001. február óta a Rádió C komolyzenei műsorának szerkesztő-műsorvezetőjeként a klasszikus muzsika gyöngyszemeivel ismertetem meg a hallgatókat.

A cigányzene a családom révén mindig is szerves részét képezte az életemnek, azonban az utóbbi évtizedeket nézve sajnos úgy tűnik, hanyatlóban van. Ez azt is jelenti, hogy a magyar kultúra egy óriási szeletét kezdjük teljesen elveszíteni, és ha nem ápoljuk ezt a világon egyedülálló műfajt, akkor lassan teljesen ki fog halni, míg végül csak néhány nosztalgikus emlék marad belőle egy letűnt kor maradványaként.

Sajnos az emberek általában elég keveset tudnak magukról a cigányokról, hogy kik is ők és honnan jöttek. Nemcsak országonként, de Magyarországon belül is több egymástól elkülönülő cigány csoport él, akik eltérő kultúrával rendelkeznek.

A könyv első része a cigányok eredetétől évszázados vándorlásukon keresztül követi végig azt a hosszú utat, amit megtettek Európáig, ahol az üldöztetés és a megbecsültség kettőssége jellemezte a fogadtatásukat. A vándorlások következtében kisebb-nagyobb csoportokra szakadt nép kultúrájában is különböző utakon kezdett el tovább fejlődni. Ezért különbözik annyira egymástól a spanyol, a szerb vagy a magyar cigányok zenéje.

A romungrók által játszott verbunkos muzsika, magyar nóta és a csárdás a magyar kultúra jelentős és szerves részét képezi. A műfaj kiváló előadóinak és zeneszerzőinek rövid életútján keresztül pillanthatunk be a sikereikbe és megbecsültségükbe.

A cigányzene a legnagyobb klasszikus zeneszerzőinket is megérintette és hatást gyakorolt a művészetükre. Így keletkeztek például Liszt Ferenc: Magyar Rapszódiái, Brahms: Magyar táncai, valamint Sarasate és Kodály egyes művei is.

A könyv végén arra keressük a választ, hogy a XX. század végére hogyan alakulhatott ki az a helyzet, hogy a több száz éves múltra visszatekintő műfaj ma már nemcsak a világban, de Magyarországon is csak kuriózum.

A „PILLANTÁS A CIGÁNYZENÉRE” című ezen kiadványt a cigányok eredete, az üldöztetés és a megbecsültség kettőssége, a verbunkos muzsika, a magyar nóta és a csárdás, mint a magyar zenei kultúra szerves részei iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk.

Ajánlott még:

Egy sor cigány.
Czigányzenészek albuma.
Magyar és cigány szótár.
Pillantás a cigányzenére.
Kitörők.
A czigányokról és a czigány zenéről Magyarországon.
A Tzigán nemzetnek igazi eredete.
A cigány népmese.
A cigány útra ment....
Könnyező fák.