A széttagolt ország
Hornyik Miklós
Unicus kiadó, 2011
Szállítás: 1 munkanap
Átvétel: Azonnal
Leírás
Az anyaországi magyarok keveset tudtak Jugoszláviáról, s azt a keveset is rosszul. Ennek egyszerű a magyarázata: a Tito-korszak egy részében ott magasabb volt az életszínvonal, így a hétköznapokban kellemesebb volt ott élni, mint Magyarországon. Szabadabb volt a légkör, magasabbak voltak a fizetések, világútlevelük is volt, másfél éves átlagkeresetükből már autót vehettek... Akkoriban kicsit irigykedve néztek a délvidékiekre. Nem gondoltak arra, hogy ami számunkra természetes, mint a lélegzetvétel: magyarnak lenni, azért nap nap után meg kellett küzdeniük a jugoszláviai magyaroknak. Harcolniuk kellett ezért, hogy a gyerekeik magyar nyelvi és kulturális környezetben, magyar hagyományokat őrizve, magyar öntudatban nevelkedjenek fel. Határon innen és túl is meg kellett és kell maradnunk annak, akik vagyunk: magyarnak. A külföldi és a hazai magyarellenes támadások pergőtüzében nem árt, ha tudjuk: magyarnak lenni érték. Érezzük a különbséget: „Jugoszláviai magyarok vagyunk, s nem magyarul beszélő jugoszlávok...”
Hornyik Miklós szerző (Újvidék, 1944. január 12. - Budapest, 2012. február 12.) író, újságíró, kritikus, szerkesztő. Budapestre 1991-ben költözött.*
Az anyaországi magyarok keveset tudtak Jugoszláviáról, s azt a keveset is rosszul.
Ennek egyszerű a magyarázata: a Tito-korszak egy részében ott magasabb volt az életszínvonal, így a hétköznapokban kellemesebb volt ott élni, mint Magyarországon. Szabadabb volt a légkör, magasabbak voltak a fizetések, világútlevelük is volt, másfél éves átlagkeresetükből már autót vehettek.
A szovjet-orosz alávetettségben élő anyaországi magyarok akkoriban kicsit irigykedve néztek a délvidékiekre. Nem gondoltak arra, hogy ami számukra természetes, mint a lélegzetvétel: magyarnak lenni, azért nap nap után meg kellett küzdeniük a jugoszláviai magyaroknak. Harcolniuk kellett ezért, hogy a gyerekeik magyar nyelvi és kulturális környezetben, magyar hagyományokat őrizve, magyar öntudatban nevelkedjenek fel.
Tudjuk, az anyaországi értelmiség egy része megtagadta a szolidaritást a határon túli magyarokkal. A határon túliaknál e magatartás megfelelője az volt, hogy a pozicionált magyar értelmiségiek egy része jugoszlávnak (illetve románnak, szlováknak stb.) képzelte magát, és kiszolgálva az idegen nemzetállami politikát, hallgatólagosan vagy tevőlegesen az asszimiláció támogatójává vált.
Arany János-díjasként ma is annak a megértetését tartom legfontosabbnak, amit kiváló délvidéki írónk csendes iróniával így fogalmazott meg: „Jugoszláviai magyarok vagyunk, s nem magyarul beszélő jugoszlávok.
• Tetszik érezni a különbséget?”
Más szóval: határon innen és túl is meg kell maradnunk annak, akik vagyunk: magyarnak. A külföldi és a hazai magyarellenes támadások pergőtüzében nem árt, ha tudjuk: magyarnak lenni érték.
Számtalan világnagyságot adtunk a világnak, s erre méltán lehetünk büszkék. Számomra Arany János költői géniusza is ilyen ronthatatlan kötés és kötődés.
(Hornyik Miklós)
*
„A Széttagolt Ország” című eme kiadványt a délvidékiek vonatkozásában magyarnak lenni, magyarnak maradni, magyar hagyományokat őrizni, a gyermekeket magyar öntudatban nevelni kérdéskörökben jobban elmélyedni akaró, ennek a kötetnek az elolvasásával ezeknek az életérzéseknek a megismerését és átérzését mélyebb kontextusban is igénylő olvasóinknak ajánljuk.
*
Ajánlott még:
A széttagolt ország.
Meghasonlásunk története - Délvidéki könyv.
Scott kapitány utolsó feljegyzése. /Ottlik Géza élete és munkássága/
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.