Fejlesztő feladatok rovásírással 5-9 éves gyerekeknek

Ennek a kiadványnak az a célja, hogy a szerző több évtizedes oktatási tapasztalatait felhasználva egy rovásírásra épülő fejlesztő feladat gyűjteményt állítson össze, hogy „egyszerre szolgálja az ismerkedést ősi írásunk jelformáival, továbbá az ebben az életkorban igen fontos figyelem, emlékezet, feladatmegértés, feladattudat, feladattartás fejlesztését, a szem és a kéz összehangolt működését, az azonosságok, különbségek felismerését.” A feladatok fokozatosan haladnak az egyszerű összekötésektől, áthúzásoktól az alapelemek rajzolásán át a jelek önálló lejegyzéséig. Friedrich Klára: „A szülő, a foglalkozás vezető dicsérje, biztassa a gyermeket, de ne erőltesse. Általánosságban pedig sokat beszélgessen vele, kérdezze meg véleményét a feladatokról, találjanak ki együtt újabbakat. Naponta két-három gyakorlat elég. Évente többször elő lehet venni a füzetet, a feladatokat megrajzolni újból, átismételni, majd a harmadik osztály után már nem rajzként és jelként, hanem hangértékkel, betűként lehet tanítani.”

Nemzeti írásunk, melyet székely-magyar rovásírásnak is nevezünk, egy jellegzetes, többnyire egyenes szárú betűkből álló régi írásfajta, amely minden íráshordozóra (kő, fém, pergamen, papír, selyem, stb.) jól alkalmazható.

A szerzőt az általános iskolai tanítói tapasztalatai arról győzték meg, hogy a rovásírás oktatását csak a harmadik osztály befejezése után kezdjük el. A gyerekeknek ugyanis „szükségük van erre a három évre a latin betűs olvasás-írás-helyesírás elsajátításához.” Gyakran keresik meg azonban olyan igénnyel a szülők, népművelők, hagyományőrző csoportok, hogy az első három évfolyamban, sőt már óvodás korban, a nagycsoportban is el kéne kezdeni a rovásírás oktatását.

Ennek a kiadványnak az a célja, hogy a szerző több évtizedes oktatási tapasztalatait felhasználva egy rovásírásra épülő fejlesztő feladat gyűjteményt állítson össze, hogy „egyszerre szolgálja az ismerkedést ősi írásunk jelformáival, továbbá az ebben az életkorban igen fontos figyelem, emlékezet, feladatmegértés, feladattudat, feladattartás fejlesztését, a szem és a kéz összehangolt működését, az azonosságok, különbségek felismerését.”

„A feladatok fokozatosan haladnak az egyszerű összekötésektől, áthúzásoktól az alapelemek rajzolásán át a jelek önálló lejegyzéséig. Először az azonosságokat, utána a különbségeket, eltéréseket kell észrevennie a gyermeknek. Balkezes gyereket ne szoktassunk át jobb kézre az ebből következő későbbi hátrányok miatt.”

„Több lap alján szerepel a jobb és bal irány felismerésének feladata is. A szívecske rajza jelzi a bal oldalt, a jobb kéz, a „bemutatkozós kéz” a jobb oldalt. Hasonló feladatokat a foglalkozást vezetők, a szülők, de a nagyobb testvérek is kitalálhatnak.”

*
A „Fejlesztő Feladatok Rovásírással 5-9 éves korig Gyermekeknek” című eme kiadványt a szerzőtől vett alábbi idézettel ajánljuk:

„A szülő, a foglalkozás vezető dicsérje, biztassa a gyermeket, de ne erőltesse. Általánosságban pedig sokat beszélgessen vele, kérdezze meg véleményét a feladatokról, találjanak ki együtt újabbakat. Naponta két-három gyakorlat elég. Évente többször elő lehet venni a füzetet, a feladatokat megrajzolni újból, átismételni, majd a harmadik osztály után már nem rajzként és jelként, hanem hangértékkel, betűként lehet tanítani.”

JÓ GYAKORLÁST KÍVÁN SZERETETTEL:
(Friedrich Klára)
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.