Az élő állatöv-Molnár V. József-DVD-Magyar Menedék Könyvesház

Magyar Menedék Könyvesház

Részletes kereső
Molnár V. József - Az élő állatöv

Az élő állatöv

Molnár V. József

DVD
2013
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 1 950 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 1 950 Ft
Nincs készleten
1 2 3 4 5
5.0 (1 vélemény alapján)
Leírás
Molnár V. József (Marcali, 1930. március 17. – Budapest, 2022. február 21.) Magyar Örökség díjas „néplélektan-kutató”, néprajzkutató, grafikusművész, 1956-os szabadságharcos, a Történelmi Vitézi Rend tagja...

*
Egyszerre volt tehát Magyar Örökség díjas néplélektan-kutató, néprajzkutató, grafikusművész, szabadságharcos és a Történelmi Vitézi Rend tagja.

Már gyerekkorában megismerkedett a későbbi néprajz-kutató a falusi gyógyító emberekkel és a paraszti életformával, 7-8 éves korában is a kanászok, pásztorok közé járt, hogy tanuljon tőlük...

1956 őszén újságíró szakos egyetemi hallgatóként részt vett a budapesti harcokban. A forradalom leverése után 3 év börtönre ítélték, amelyből 1 évet magánzárkában töltött. Az itteni idő alatt eszmélt rá, hogy a természetes műveltségben egy-egy rajz a valóságnak összetett rétegeit idézi meg, és a gyakorlatát itt fedezte fel.

Szabadulása után megismerkedett Pauer Gyulával, Papp Oszkárral és Csutoros Sándor szobrászművésszel. 1970-ben nyílt élete első önálló kiállítása a József Attila Művelődési központban. Az első igazán jelentős avantgárd kiállítása az R-Klubban volt.

Hintalan László néprajzossal 1989-ben megalapították az Örökség Népfőiskolát, majd 1996-ban a Magyar Hagyományőrző Műhely szabadegyetemet. A tanítással párhuzamosan, 1999-ben végzett a Miskolci Bölcsész Egyesületnél. 86. életévén túl is sok előadást tartott az ősképeknek a saját elképzelése szerinti világáról. Életében nagy fordulót jelentett, mikor alaposabban megismerkedett az őskori ember barlangi művészetével. Ekkor kezdte kidolgozni ősképekről szóló elméleteit. Ezt a formavilágot és a lényegét adó tartalmat nevezte el „szerves műveltségnek” vagy „természetes műveltségnek”.

Az „Ég és föld ölelésében”, „A Nap arca” és az „Újraszülető világ” című könyveiben gyerekrajzokat elemez. A „Kalendárium” című könyvéből megismerhetők az adott napnak az évszakhoz, a paraszti élethez vagy éppen a valláshoz köthető hagyományai.

Pap Gábor ösztönzésére dolgozta ki az elméleteit, amelyet a „Világ-virág. A természetes műveltség alapjelei és azok rendszere” című munkájában adott közre... Munkásságáért számos elismerésben részesült...
*

Molnár V. József

AZ ÉLŐ ÁLLATÖV

Az ember az ókortól számontartja az esztendő körének tizenkét egyforma időtartamú szakaszra, az ún. állatövi jegyekre tagolódó változásrendjét. E tizenkettest mindenekelőtt a Nap, annak látszólagos Föld körüli járása alakítja, tölti meg tér-idő függvényében tartalommal; de fontos szerepe adódik a Holdnak, a bolygóknak, csillagoknak, csillagképeknek, a Tejútnak, az egész Világegyetemnek e rendszer működésében.

Ősi megfigyelés adta a Nap égi helyzetének négy sarkalatos pontját: a „Nap születését, a téli napfordulót; „diadalútra lépését, a tavaszi nap-éj egyenlőséget; „uralkodó helyzetét, a nyári napfordulót; „hanyatlását, az őszi nap-éj egyenlőséget. Az északi félteke mérsékelt övén négy, közel azonos időtartamú szakasznak kezdő-, illetve határpontjai ezek. Más-más ereje, „tulajdonsága működik a Napnak, égi helyzetétől függően az esztendő körének egy-egy negyedszakaszában.

A születő, s a „gyermek Nap előkészíti a földi mindenek újulását; a diadalútját járó „kamasz az új életet hozza, s növel, nevel; az uralkodó Nap, a „felnőtt érlel, megterít; a hanyatló, az „öreg betakarít, lebont. Az előkészület, az újulás-növekedés, az érés, a lebontás mindegyike három-három részre tagolódik, amelyekben a változásrend árnyalatai jelennek meg.

E négyesnek, illetve tizenkettesnek csillagászati kezdőpontjai e rendszer fundamentumai, az „isteni tervezet, az elvi szerkezet: a téli napfordulót december 22-e, a nyárit június 22-e hozza, a tavaszi nap-éj egyenlőséget március 21-e, az őszit szeptember 23-a; s a többi nyolc változáspont csillagászati ideje naptári rendünkben ezekhez hasonlóan helyezkedik el, az adott hónap utolsó tizedének a legelején.

A régi keresztény jegyhatároló ünnepek (az élő, minden esztendőben újra meg újra megismétlődő Üdvtörténet) és a „csillagászati jegyhatároló napok között eltérés található. A téli napfordulót minősítő karácsony, Fény-Krisztus születése ünnepe nem december 22-re, hanem 25-re esik; a nyári napforduló ünnepe, Szent István napja is június 22-e helyett 24-ére került; a tavaszi nap-éj egyenlőség Benedekje a csillagászati helyre, március 21-ére telepedett, de az őszi nap-éj egyenlőségé, Máté szeptember 21-i ünnepe két nappal megelőzi a csillagászatit. Ezek az eltérések a többi nyolc változáspontnál, az állatövi jegyek tizenkettesénél mindenütt megtalálhatók.

Az égi terv, parancs földi érvényesülésének ez a szemlélete (és gyakorlata!) a Földnek aktív szerepet juttat: a földi mindeneket „gyarlónak tekinti, amely, aki a legtöbb esetben késve „érti meg és teljesíti a Teremtő parancsát, némelykor azonban „elébe megy annak, mintegy megsejti azt, miképpen az őszi nap-éj egyenlőségnél is láthatjuk.

Mindezek ellenére a változáspontokra telepített esztendő-körösen mindig „ugyanott megjelenő ünnepeket biztonságot adó alapnak tekinthetjük. Ám e rendszerben „vándorló ünnepeket is találunk, ezeknek a naptári helye, tizenkilenc esztendős ciklusonként, minden esztendőben változik; s jelentős, jegyhatárokat módosító ünnepek ezek. E „rendetlenkedő ünnepeknek a tavaszi újulás jelölője, húsvét az igazgatója. Húsvét a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnapon érkezik, s a húsvétot meghatározó holdtölte (tizenkilenc esztendős periodicitással) minden esztendőben más-más napra esik.

A Teremtő akaratából a földben Nap által fogant élet világra születéséhez szükség van a Hold bábáskodására is. A régi ember hitében a Hold minden nedves, női, növényi úrasszonya, aki növekedésében, s amikor a telehold maga felé vonzza, húzza az elevent: segíti világra szépülni a csírát, bontja a rügyet, s szaporázza az ember és a jószág vére-kedvét is.

A földi mindenek húsvéti újjászületését negyvenhat napos böjt előzi meg, s ez nemcsak az ember krisztusi áldozathozatala; e böjti időszak halálát hozza a földbe vetett, került magnak, s mindennek, aki növényként az elmúlt esztendőben még virult (s nem örökzöld fajta), a határban elhullott állatnak pedig föloszlását. Ez a „kozmikus áldozat az alapja, ágya, anyja az újulásnak. A böjt határát „visszafelé hamvazó (száraz) szerda adja; s e nap zárja le a január 6-tól, vízkereszttől tomboló farsangot is.

A húsvét igazította ünneprend nemcsak visszafelé az időben, de előre, a nyár felé haladva is megtalálható. A húsvéton feltámadó Krisztus, aki áldozatával és a pusztuláson vett diadalával a földi mindenek új életét hozta (s hozza bennünk, s a világban élve minden esztendőben újra meg újra!) negyven napig fényes új ruhában miközöttünk tartózkodik, ő a megújult határ, a vizek, s az ember lelke-kedve ékessége; s negyven nap után, áldozócsütörtökön Atyjához, akivel egy, a mennybe távozik.

Mind ki élő, utána szökken, s e fölfelé törekvést, a húsvétot követő nyolcadik vasárnapon, pünkösd tele-pirosa, a krisztusi hét ajándék erősíti meg, és a pünkösd utáni vasárnap, amely az isteni teljesség, a Szentháromság ünnepe. Az esztendő körének utolsó jelentős vándorló ünnepe Úrnap csütörtökje, Szentháromságot követőn, az Oltáriszentség napja. Ez utóbbi két ünnepben már a nyár Úr-terítette családi asztala van jelen: a termőre fordult határ...

Az élő állatöv egymást kiegészítő kettő rendszere (fundamentális és „rendetlenkedő, s a rendetlenkedő kétarcúsága) – mivel meghatározóan népünk tapasztalatára, műveltségére alapoztam leírásában - Kárpát-medence érvényű, s itt sem kizárólagos. Hiszen az élet éppen attól végtelenül gazdag és jó, hogy eredendő „gyarlósága okán téridő függvényében a mindenben és mindenkor azonos „isteni terv, más és más módon, alakban valósul.

Ezért nemcsak a tér-idő „felelős, hanem a nép is, a nemzet is, aki ugyanott, ugyanabban az időben nemzeti sajátosságának megfelelően veszi és értelmezi az égi adást, s a nemzeten belül egy-egy nagycsalád is sajátosan, egy csöppet másképp, s az egyed is. Nemzet és nemzet között azonos helyen és időben az égi adás vételében és értelmezésében nagy különbségek is adódnak, de ha a teret Isten bizományaként uraló, államot alapító és működtető nemzet betölti küldetését, a különbözőségek gazdag egymást kiegészítő rendszere valósul meg. A középkorban ennek példáját adta a szentistvánian sokféleséget becsülő Kárpát-haza...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Vélemények
Szállítás és fizetés