Táltoskirály

Makkai Sándor szerző (Nagyenyed, /ma Románia, Fehér megye/ 1890. május 13. – Budapest, 1951. július 19.) erdélyi magyar író, református püspök. 1915-ben lelkész állást foglalt el Vajdakamaráson, ahol két évig a „Holttenger” című regénye játszódik. Később püspök lett, a püspöki hivataláról 1936-ban mondott le, Magyarországra költözött és Debrecenben lett egyetemi tanár. 1937-ben a Látóhatár című folyóirat második számában megjelent „Nem lehet” című cikkével nagy vitát váltott ki a nemzetiségi kérdésről...

1997-ben a Magyarországi Református Egyház Makkai Sándor-díjat alapított, amelyet a magyarországi és a határon túli pedagógusok kaphatnak meg a református nevelési eszmények átültetéséért a mindennapi pedagógiai gyakorlatba.

„...Az erdélyi irodalmi élet egyik vezéralakja volt. Páratlan népszerűségű történelmi regényeiben az emberi sorsok költői és megrázó erejű ábrázolása mellett mindig a múlt intő hagyományainak időszerűségét is hozta az összetört, megalázott nemzetnek.”
(Pesti Hírlap, 1932)
*

Borbély Sándor 1937-ben írta Makkai Sándorról:
„Erőssége: csodálatos zengő nyelve. Mintha nem is ugyanaz a nyelv volna, mint a mai - sajnos nagyon is elkorcsosult - beszéd. Színe, zamatja, frissessége, ereje van a mondatainak: érces, mint a gránitszikla, és hajlékony, mint a vadrózsa ága.”

Az először 1937-ben kiadott „Magyarok csillaga” című kötete az államalapítás forrongó időszakába enged bepillantást, s látnoki erővel jeleníti meg azt a sorsdöntő és sorsformáló korszakot, amikor hajszálon függött a magyarság léte és jövője. Géza fejedelem és fia, István elszántsága és a kereszténység melletti elkötelezettsége megrázó és megdöbbentő élethűséggel tárul fel benne az Olvasó előtt.

Ez a „Táltoskirály” című regénye pedig IV. Béla ifjúságának és Erdélyben töltött időszakának a nagyregénye. „Az önmagát fegyelmezni tudó, vasakaratú királyfi a száműzetése kezdetétől látta, hogy a romantikus hajlamú, dicsőségre szomjas apja, Endre király hogyan teszi tönkre Szent István királyságát.”

Az ország a nádor és az önkényeskedő ispánok hatalmától szenved, a királyellenes összeesküvés azonban kitudódik Esztergomban. Béla királyfi és székely serege Gyulafehérvárból megindul nyugat felé. Közben keletről Európa felé gomolyog a tatár felhő...

Gróf Bánffy Miklós 1934-ben írta a „Táltoskirály”-ról:

„Makkai műve Kemény Zsigmond legjobb alkotására emlékeztet, a Zord Időkre, hol ugyanúgy, mint a Táltoskirály-ban, a korfestés, a történelmi tanulmányok nyelvén tartva, szerencsésen párosul a szépíró költői kitalálásával.”

A Református Szemle 1934-ben írta a „Táltoskirály”-ról:

„A Táltoskirály megjelenése a magyar könyvpiacon általános feltűnést keltett... Püspökünkről tudjuk, hogy népéért aggódó lelke évek óta kutatja a magyar történelem titkait, hogy megállapítsa és megláttassa a magyarság romlásának okait és megmutassa felemelkedésének, gyógyulásának útjait és eszközeit.”

*
A „Táltoskirály” című eme először 1934-ben kiadott kötetet IV. Béla királyunk ifjúságának és Erdélyben töltött időszakának történelmi regénye iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, az 1934-ben írt alábbi korabeli kritika figyelembe vételével:

„... Műalkotás, a szónak a megszokottnál sokkal jelentősebb értelmében. Műalkotás, ami tele van eszmei indítással, a történetírásnak azzal a csodálatos művészetével, amely ritka szerencsés vegyületben találja együtt Makkaiban a történettudóst, a történelem-bölcselőt és a szépírót. Abban a ritka és szerencsés vegyületben és adagolásban, amely nagyon keveseknek adatott és adatik meg.”
*
Ajánlott:

Táltoskirály.
Magyarok csillaga.
Holttenger.
Ördögszekér.
Egy erdélyi gróf emlékiratai.
*
Szent István. /Hóman Bálint/
Az országépítő. /Kós Károly/
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.