Szólások, közmondások eredete — Frazeológiai etimológiai szótár 2. javított kiadás

• Tudjuk-e, hogy a Kolumbusz tojása szólás valójában nem is Kolumbusz Kristófhoz kötődik, hogy a kígyót-békát kiált valakire kifejezés a boszorkány­üldözések korának hiedelmén alapszik, vagy hogy a kosarat ad/kap szókapcsolat eredete a lovagkorra nyúlik vissza?
• Miért mondjuk valakire: Canossát jár?
• Kire mondták először: félelem és gáncs nélküli lovag?
• Milyen babonás hit húzódik meg a tűvé tesz valamit kifejezés mögött?

Gondoltuk volna, hogy milyen sok szólásmondás származik

– a Bibliából (egy tál lencséért, mossa a kezét, Aki szelet vet, vihart arat.),
– a görög– római mitológiából (Damoklesz kardja, kitakarítja Augiász istállóját),
– a magyar és a világirodalomból (leteszi a lantot, szélmalomharcot folytat),
– a magyar és a világtörténelemből (nem enged a negyvennyolcból, Utánam az özönvíz!)?

Ez a kötet az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adja meg a választ, amely 1800 szólás (kivágja a rezet), szóláshasonlat (szegény, mint a templom egere), helyzetmondat (Hátrább az agarakkal!), közmondás (A kutya ugat, a karaván halad.), szállóige (A stílus maga az ember.) pontos jelentésértelmezését, stiláris minősítését, valamint eredetmagyarázatát tartalmazza, és szemléleti.

Bemutatja kultúr­történeti hátterét, bőséges magyar és külföldi szakirodalomra támaszkodva, irodalmi, művészettörténeti kitekintésekkel, továbbá számos idegen nyelvi párhuzam megadásával.

A kötet szerzője Bárdosi Vilmos, az ELTE BTK Romanisztikai Intézetének intézet­igazgató egyetemi tanára, lexikográfus, az MTA Szótári Munkabizottságá­nak tagja, a magyar és francia szólások kutatója, a Francia– magyar tematikus szólásszótár, a Francia– magyar kisszótár, a Magyar szólások, közmondások értelmező szótára fogalomköri mutatóval szerzője, a Magyar– francia– magyar jogi szótár és a Francia– magyar kéziszótár társfőszerkesztője, A francia nyelv lexikona társszerzője, a TINTA Könyvkiadó Az ékesszólás kiskönyvtára sorozatának társszerkesztője.