A hallgatás mint hitelesség

Susan Sontag esztétikai alapelvvé emelte a hallgatást mint hitelességet. Vannak alkotók, akik „a végleges csöndet választották”. Ám mindez „művüket nem érvényteleníti. Sőt: annak, amit abbahagytak, visszamenőleg újabb erőt és hitelt ad – az elutasítás a mű érvényességének új forrásává, a vitathatatlan komolyság igazolásává válik.” A szótárak nem adatolják a hallgatás pragmatikai jelentésárnyalatát, de szólásokban, közmondásokban gyakran bukkan fel hasonló értelemben: Bolond beszél, okos hallgat. A kötet öt tanulmányában hitelességről tanúskodó hallgatásjelenségeket tárgyalok: az Istennel folytatott párbeszédet, a szerelmesek beszédes némaságát, a filozófus logikai aszkézisét (Ludwig Wittgenstein), az egyetemi oktató tisztességét (Max Weber) és a zeneszerző (John Cage) ökológiai gesztusát. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.