Becsület és kötelesség - a két kötet együtt

Az emlékezések első kötetében az egyik leghitelesebb tanú, Horthy István kormányzóhelyettes özvegye szólal meg a XX. századi magyar történelem egyik döntő szakaszának eseményeiről. Fontos adalék a történtek hiteles tisztázásában, a valós viszonyok megismerésében, az eddigi ismereteink átértékelésében. Emlékiratai második kötetében ötvennégy év krónikáját örökíti meg. 1944. október 18-án kezdődik a történet Valahol Bajorországban, Gestapo-fogságban, s 1998-ban végződik... Mindkét kötet forgatásával kövessük nyomon Horthy István kormányzó helyettes özvegyének életét, vele együtt történelmünk alakulását!

Az emlékezések első kötetében talán az egyik leghitelesebb tanú, Horthy István kormányzóhelyettes özvegye szólal meg a XX. századi magyar történelem egyik döntő szakaszának eseményeiről.

Fontos adalék a történtek hiteles tisztázásában, a valós viszonyok megismerésében, az eddigi ismereteink átértékelésében.

Horthy István kormányzóhelyettes özvegye ötvennégy év krónikáját örökíti meg emlékiratai második kötetében. 1944. október 18-án valahol Bajorországban, Gestapo-fogságban kezdődik a történet, és 1998-ban végződik.
*
1918. január 14-én született Budapesten, ifj. Edelsheim - Gyulai Lipót és Pejacsevich Gabriella lányaként. Gyermekkorát és fiatalkora java részét azonban Szlovákiában töltötte, hiszen Trianon a felvidéki családi birtokot is elszakította az anyaországtól. Egy éves volt, amikor édesanyja elhagyta a családot egy titkolt szerelem miatt.

Edelsheim - Gyulai Ilona 3 nővérével (Éva, Maritta, Alexia) a család Dísz téri palotájában élte leányéveit. Burokban nevelkedett, iskolába soha nem járt, így más társadalmi helyzetű gyerekekkel gyakorlatilag nem érintkezett, miként a felnőttekkel is csak a társadalmi hierarchiában elfoglalt pozíciójából került kapcsolatba.

Semmiféle szisztematikus tudással vagy műveltséggel nem rendelkezett. Szakmája nem volt, a tisztességes munka szabályait nem ismerte. A gyerekkor, ifjúság miliője idilli volt: hatalmas családi kastély Nyitra közelében, minden településtől távol, négy nevelőnő, egy angol, egy francia, egy német és egy magyar gondoskodott a négy lánytestvér (közülük az egyik nem vér szerinti) tanításáról. Budapest 160 kilométerre volt, s bár Csehszlovákiában éltek, évente többször is úgy jártak Budapestre, saját várbeli házukba, mint saját fővárosukba.

Az önfeledt élet akkor változott meg gyökeresen, amikor egy jótékonysági rendezvényen - mesébe illően - megismerkedett Horthy Istvánnal.

22 évesen, 1940. április 27-én, egy verőfényes tavaszi szombaton, a Szilágyi Dezső téri református templomban fogadtak örök hűséget egymásnak a kormányzó – Horthy Miklós – fiával.

Közéleti szereplővé vált, írtak róla az újságok, zászlóanyaságot kellett vállalnia, beszédet mondania, avatnia. E protokollfeladatokon kívül az ápolás terén is komolyan vette a küldetését. A front mögé is kiutazott, s asszisztált, illetve kisebb műtéteket maga is elvégzett.

A házasságot követően kilenc hónappal később megszülte gyermeküket, ifj. Horthy Istvánt.

Kétévi házasság után - 1942. augusztus 20-án - férje repülőszerencsétlenség áldozata lett. 24 évesen, özvegyként is a Horthy családban maradt, s a nyilas hatalomátvételig folytatta a még 1942 elején vállalt ápolónői munkáját, nemcsak alkalmi jótékonykodásként, hanem műtétekben is közreműködő, kiképzett vöröskeresztes nővérként.

Vállalt feladatát tovább vitte, olyannyira, hogy Török Sándoron keresztül a zsidó menekítésekben is szerepe volt.

Kiderült, hogy kiváló műtősnő lehetett volna, ha nem szentelte volna minden idejét az összecsukló magyar állam reprezentációjára.

1944. szeptember-októberében súlyos teendők hárultak rá. Azon - jószerével egy kézen megszámolható - kiválasztottak közé tartozott a budai Várban, akikben a kormányzó feltétlenül megbízott, ezért fontos feladatot kapott a kiugrási kísérlet előkészítésében. Közreműködött a szeptember végén Moszkvába küldött fegyverszüneti delegációval való titkos rádiókapcsolat fenntartásában, a rejtjelezett szövegek megfejtésében. A roppant kockázat ellenére férfiakat, katonákat is megszégyenítő módon mindig bátran és higgadtan viselkedett, őrá bármikor számítani lehetett. A kormányzó menye a szűk csoport egyik legszilárdabb tagjának bizonyult.

1944-ben, 26 éves korában Horthyékkal együtt hurcolták a németek Ausztriába, de osztozott férje szüleinek sorsában a háború után is.

A sikertelen 1944. októberi kiugrási kísérlet után azonban az ország és a Horthy család sorsa is megpecsételődött. A fájdalmas kudarcot október 15-én és a következő napokban együtt élte át a kormányzói párral, és fiával együtt velük tartott a német fogságba, majd az emigrációba. Hazáját a Gestapo kivételezett foglyaként kellett elhagynia.

Magyarországról védőőrizetnek álcázott akció keretében a németek hurcolták el őket, a bajorországi Weilheim mellett, Waldbichlbe. A hontalanság hosszú évtizedei alatt ő volt a család gondviselője, mentője. Szeretett apósát és még jobban szeretett anyósát hűségesen követi és szolgálja a száműzetésben.

Az idegen világban kicsúszik lába alól a talaj.

Ismét férjhez megy, házassága boldogtalan. Férje alkohollal, ő depresszióval küszködik.

Emlékeit ebben a regényben írja meg részletekbe menően.

Az 1. memoár három jól elkülönülő részre oszlik.

• Az első az 1942-ig tartó időszak, amit jórészt emlékezetből idéz fel.

• A második az 1944. március 19-i német bevonulásig tartó szakasz, ahol már saját egykorú naplója alapján írja meg emlékeit, de ezek, ha kapcsolatba kerülnek is az ország politikai vezetőivel, akkor is döntően magánéletiek.

• S végül a harmadik szakasz szól életének arról az időszakáról, amikor valóban közvetlen közelről figyelhette a kormányzó és környezete politikai tevékenységét, sőt ő maga is némileg részesévé vált az itt folyó munkálatoknak.

*
A „BECSÜLET ÉS KÖTELESSÉG” című eme kiadványt özvegy Horthy Istvánné emlékiratai iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
*
A két kötet külön is megrendelhető:
Becsület és kötelesség 1. rész 1918-1944
Becsület és kötelesség 2. rész 1945-1998
*
Kapható még Horthy Miklós visszaemlékezései is Emlékirataim címmel!
*
A témához kapcsolódva ajánljuk még a korszak egy elemzését Újragondolt negyedszázad címmel.
*
Végül, de nem utolsó sorban Koltay Gábor filmrendező nagy sikert aratott filmjét szintén Horthy címmel.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.