Magyar Menedék Könyvesház

Részletes kereső
Dr. Berze Nagy János - Dr. Braun Soma - Katona Lajos  - Solymossy Sándor - Arany László - A magyar népmese és mitológia varázslatos világa

A magyar népmese és mitológia varázslatos világa

Dr. Berze Nagy János - Dr. Braun Soma - Katona Lajos - Solymossy Sándor - Arany László

5 könyv, 5 tanulmány, 1 kötetben - Bíró Lajos ajánlásával - MEGJELENT

Könyv
Szkítia kiadó, 2020
880 oldal, Kemény kötésű fűzött B5 méret
ISBN 9786156115232
Státusz: Készleten
Szállítás: 1 munkanap
Átvétel: Azonnal
Eredeti ár: 10 990 Ft
Megtakarítás: 23%
Akciós ár: 8 500 Ft
Leírás
Bíró Lajos ajánlásával, előszavával

A spirituális ébredés egyik jele lehet a népmesék egyre növekvő népszerűsége is. Ezért lettek annyira keresettek például még a ’60-as években megjelent népmese-kötetek is, hogy már vagy nem kaphatók sehol, vagy ha igen, csak „csillagászati” pénzösszegekért.

E jelenség magyarázata az lehet, hogy a jelenkor szorongató, sivár, materialista világából egyre többen szeretnének kitörni, és ösztönösen az ősi felé fordulnak, a tiszta forrást keresik.

A népmesék valóban az archaikus szemléletet (a misztikus-mágikus világlátást) tükrözik, hiszen javarészük – elsősorban a tündérmesék – az archaikus ember (a Homo Magus) korából származik. Ezért tárhatók fel ún. archetipikus minták e mesékben. Ezt a tényt jól kiegészíti az, hogy „a mesék és mítoszok a tudattalan tartalmakat megjelenítő szimbólumok nyelvén szólnak hozzánk”. Ez azt jelenti, hogy kitágítják a beszűkült tudatot, hiszen tudatossá teszik a tudattalanba szorított archetipusos tartalmakat, azaz mintegy felélesztik a lélek ősképeit. Épp ebben rejlik a varázsuk titka.

Legősibb (tündér-)meséinkre találónak mondható Jan de Vries megállapítása, amely szerint a mese „a beavatás mintaszerű és történelemfeletti modelljét ábrázolja.”

Mircea Eliade filozófusnak, a Chicagói Egyetem professzorának is hasonló véleménye volt: a mese „a mítosz és a beavatási rítus »könnyített másodpéldánya«, egy fantasztikus és álomszerű síkon aktualizálja újra a beavatási próbákat.” Talán nem árt, ha tudjuk: mese szavunk olyan régi lehet, mint a nyelvünk, hiszen leginkább az ógörögből elterjedt müthosz-ra hasonlít (ennek jelentése: ’monda, mese, beszéd’), s rokona még a manysi mojt és a chanti mas (=’monda’) is. Mese szavunk ráadásul egy szóbokor része, összefügg a beszél, beszéd, fecseg, stb. szavainkkal is, és nem véletlenül hasonlít a méz-re.

Egy ókori görög (?) hagyomány szerint ugyanis a mézet az ékesszólás teremtőjének hitték, „görög legendák szerint a költők és szónokok ajkát csecsemő korukban mézhez érintették.” Mesekincsünk, akárcsak népművészetünk, Ananda K. Coomaraswamy kifejezésével élve: isteni örökség. Ezért is kellene a még mindig kiadatlan, régen feljegyzett meséinket mielőbb közzé tenni.

A XX. században olyan neves írók-költők válogattak össze kiváló magyar népmesegyűjteményeket, mint Illyés Gyula (Hetvenhét magyar népmese), Jékely Zoltán vagy Kolozsvári Grandpierre Emil (A csodafurulya). A mesék szerencsére azóta is töretlenül népszerűek. Egy ideje pedig már meseterapeuták is dolgoznak, azaz mesékkel gyógyítók. Ennek nagyon ősi múltja van, hiszen az archaikus mágikus gyógymódok lényegi része volt a teremtésmítoszok elmondása, ami az újjáteremtés rítusához tartozott.

Mivel a legjobb meséinknek az Örökkévalóság volt a kútforrásuk, és táltosainktól hallhatta őket először a nép, égi eredetűek és ezért maradandóak. Képesek új életre kelni, gyönyörűen kivirágzani, például olyan „metafizikai kalandregényekben”, amelyekben a metafizikai tartomány az ősi meséinkben rejlő tudásból bontakozik ki, s amelyeket Toót-Holló Tamás írt („Üsse kő”, 2012; „Három a kő”, 2013; „Gördül a kő”, 2014; „Csobban a víz”, 2015; „Csillan a hab”, 2017).

* * *

E gyűjtemény íróiról néhány lényeges tudnivaló:

Berze Nagy János (1879 – 1946) legkiválóbb, legnagyobb tudású mesekutatónk és mitológusunk volt. Nem érhette meg, hogy fő művei nyomtatásban megjelenjenek. Első hatalmas, egyedülálló műve, az 1400 oldalas „Meseszótára”, amelyet négy éven át írt, és az első világháború alatt eltűnt... Kis híján ugyanez történt a második világháború alatt az „Égigérő fa” című magyar mitológiájával is. A „Magyar népmesetípusok” című hatalmas, kétkötetes könyve is csak 1957-ben jelent meg.
*
Braun Soma (1890 - 1942) szociológus volt. Több nyelven beszélt, műfordítással is foglalkozott. „A népmese” című könyvét 1923-ban adta ki a Genius kiadó. Ez a gazdag tartalmú könyve sok érdekes adalékkal szolgál a népmesék összehasonlító kutatásához. 1924-ben jelentette meg „A primitív kultúra” című etnológiai művét.
*
Katona Lajos (1862 - 1910) néprajzkutató, filológus. Összehasonlító népmesekutatásainak tervezetét 1889-ben tette közzé „A népmesékről” című tanulmányában. Nemcsak tanára és atyai barátja volt Berze Nagy Jánosnak, „hanem példaképe, munkásságának elindítója is. Tőle kapta etnográfiai alapképzettségét, módszertani felvértezettségét és azt a feladatot, hogy a magyar folklór - főként a népmese - kutatója legyen.”
*
Solymossy Sándor (1864 - 1945) néprajzkutató, az MTA tagja volt. Kutatási területei a néphit, a népmese és a népballadák voltak. A magyarság néprajza IV. kötetében (Bp.,1943) „A magyar ősi hitvilág” című részt ő írta. Tanulmányaival előbbre vitte ősi mesemotívumaink megértését, és feltárta azok kapcsolatát mitológiánkkal (írt a kacsalábon forgó kastélyról, a táltospárbajról, az égbenyúló fáról, stb.)
*
Arany László (1844 – 1898) költő, mesegyűjtő, esszéíró, Arany János fia. Az általa gyűjtött meséket „Eredeti népmesék” címmel adta ki 1862-ben, 18 éves korában. „E munkája közben merült le búvár szemmel népünk mesetermő lelkének mélységeibe. Amit e mélységekben megfigyelt, arról ad számot »Magyar népmeséinkről« című tanulmányában, mellyel 1867-ben, a Kisfaludy-társaságban tagsági székét foglalta el.” – írta róla Kozma Andor.
*
Róheim Géza (1891 - 1953) világhírű etnológus, aki a magyar folklóron és mitológián kívül Ausztrália, Új-Guinea és Mexikó néprajzi kutatója is volt. A pszichoanalitikus irányzatot képviselte, és ennek a szemléletnek egyes írásaiban való túlzott alkalmazása ezek gyengéje is. Műveinek értékét viszont a bennük átadott hatalmas információmennyiség és a továbbgondolható ötletek hosszú sora jelenti. Több, mint 150 tanulmányt és tucatnyi könyvet írt, jelentős részüket angol nyelven.
*




Tartalomjegyzékek:




MESÉK ÉS MÍTOSZOK KUTATÓI
Bíró Lajos ajánlója




Berze Nagy János
Égigérő fa. — Magyar mitológiai tanulmányok (Dr. Berze Nagy János)
I. A magyar ősvallás eredete. „A világ közepe”
II. A föld köldöke
III. A világ oszlopa
IV. A világoszlop és a keresztút
V. A világ hegye
VI. A világ fája. A világfa és a népmesék
VII. A planétaistenek és a moirák. A planétaistenek anyja és a matriarchátus
VIII. A planéták színei: réz, ezüst, arany és gyémánt
IX. A forgó várak és a planétaházak
X. A világfa-mesék és a sámán szertartása
XI. A kapuőr és a hétrétegű alvilág
XII. A világfa gyümölcse
XIII. A világfa ágai és a lakodalmi fák (életfák)
XIV. A főisten lakóhelye
XV. Isten madáralakban. A főisten és a nagy sas
XVI. A világfa a lelkek hazája
XVII. A szférák zenéje. Az éneklő és a zenélő világfa
XVIII. A madarak királya
XIX. A planétaistenek és az anyaistennő
XX. Az anyaistennő és a magyar Mária-kultusz
XXI. Sasfa és bódoganya
XXII. A világ jósfája
XXIII. A világ fája és a tejtó. Az élet és a halál vize
XXIV. Összefoglalás




Braun Soma

A NÉPMESE - BEVEZETÉS AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ MESEKUTATÁSBA

Előszó
I. Az összehasonlító mesekutatás tárgya, célja és módszere
1) A primitív népköltés két fő ága a mese és a dal. - Wundt megállapításai. - A mese és a monda. - A primitív népmese jellemző vonásai. - A mese gyermekessége. – Fő különbség a primitív emberek meseköltése és a kultúrnépek meséi között; kettejük belső összefüggése.
2) A mesekutatás közelebbi céljai, von der Leyen célkitűzése. - A távolabbi célok, néplélektani, kultúrtörténeti és irodalomtörténeti határkérdések megoldása.
3) Az összehasonlító mesekutatás módszere: a földrajztörténeti kutatási mód. - Borenius értekezése a Kalevala keletkezési helyéről. - Krohn Gyula és Kaarle, Aarne Antti idevágó munkássága. - Hármas feladat: a mese és mesemotívumok ősi formájának keletkezési helyének és idejének megállapítása.
II. A népmese eredete
1) A különböző népek meséinek nagy hasonlósága. - Kísérletek e jelenség okának, a mesék eredetének megmagyarázására, - Grimm testvérek, az árja-elmélet. - Benfey Tódor, az ind-elmélet. - Tylor és Lang, az anthropologiai iskola.
2) Az eredetről szóló elméletek kritikai méltatása. - Újabb elméletek: Katona Lajos, Laistner, Forke.
III. A népmese fejlődése
1) A mesék fejlődésének bélyegző jegyei: a fejlődési formák egymásmellettisége, átmeneti formák, - Wundt elmélete a mese fejlődéséről: mythologiai, tréfás és erkölcsi meseformák. - tündérmese. - Aetiologiai, biológiai mesék.
2) A psychoanalytikai kutatási módszer a mesék fejlődésére. - Általános élvek. - Példa: a két testvér ó-egyiptomi meséje.
IV. A népmese változásai
A népmesék alkotó elemei: mesemotívum, meseformula, mesetípus. - Ethnologiai mesemotívum: a Polyphemos-mesék. - A Jephta-motívum. - Mythologiai mesemotívumok: a Grimm-féle gyűjtemény 92. és 93. számú darabja. - Karaktermotívumok: a Rampsinit király kincse. - Néhány nevezetes mesetípus. - Csonka motívumok. - A mesemotívumok kereszteződése.
V. A népmese szerkezete
1) Architektonikus elrendezés. – A hagyomány erős hatása. - Hármas tagoltság. Három hős, egy feladat. - Három feladat, egy hős. - Hármas felosztás, mint az időrend következése.
2) A cselekmény párhuzamossága. - A főhős kettéoszlása. - A csonka kezű leány meséje a psychoanalysis megvilágításában.
VI. Az ó-ind mese.
1) Az ind meseköltés jellemző vonásai. - Ó-ind mesegyűjtemények: a Vétalapancavinsati. - A Siddhi-kűr. – A Simhásanadvátrinsati. - A Sukasaptati - Nahsabi perzsa fordítása a Tuti-Náme. – Kádiri fordítása -A Kathásaritságtara.
2) A Pancatantra. - Kalila és Dimna. - Rozsnyai Dávid műve. - A Hitópadésa. - A Hét Bölcs Mester. - Dzsátakák és avadánák.
VII. Az ó-ind mese hatása a nyugati népek meséire
1) Somádévá és Boccaccio. - Párhuzamos helyek a Sukasaptati és a Dekamerone között. - A botcsinálta doktor.
2) Ind eredetű népmesék. - A hálás állatok és hálátlan ember meséje. - A varázsló és tanítványa. - A hűtlen feleség meséje. - A három érzékeny testvér.
VIII. A klasszikus görög-latin mese
1) Mesetöredékek. - Közmondások.
2) Ámor és Psyche meséje. - A mese tartalma és elemzése. - Kapcsolatai a népmesével. - A hellenisztikus korból való kis-plasztikai emlékek tanúsága. - Ó-keresztény reliefek. - A láthatatlan férj gnosztikus elmélete. - Tamás apostol himnuszai. - Ó-egyiptomi vélemény a fáraók isteni eredetéről. - Démonok a mai egyiptomi néphitben. - Psyche mythosa. - A Psychemese platóni elemei. - A mese családfája.
IX. A magyar népmese
1) A magyar népmese jellemző vonásai: logikus fantázia, szemléletesség, világosság, értelmi fensőség, humor, a cselekvény drámaisága. - Formális bélyegző vonások: tipikus kezdő és záró formák. - Népmeséink felosztása a mesehősök célja szerint.
2) A magyar mese fejlődéstörténetének áttekintése. - Keresztény hatások. - A népkönyvek és széphistóriák. - Újkori irodalmi hatások.




Katona Lajos

A NÉPMESÉKRŐL
A MESEVIZSGÁLAT LEGKÖZELEBBI FELADATAIRÓL
MAGYAR NÉPMESE TÍPUSOK
I. Cupido és Psyche
II. Fehérlófia
III. Hamupipőke
IV. Igazság és Hamisság
V. A mindentudó doktor
VI. Amicus és Amelius
VII. A három tanács
VIII. Apollonius
IX. Brunsvik
X. Focus
XI. Igazmondó juhász
XII. Turandot
XIII. Három balga
XIV. Emberlánc
XV. A félszkereső
XVI. Panczimanczi
XVII. A számlálhatlan sok juh.
XVIII. Jakab
XIX. A tőrbe csalt udvarlók
LUDAS MATYI
AZ AKASTYÁN-HEGYRŐL
A KEDD ASSZONYA
TÚLVILÁGI LÁTOMÁSOK CODEXEINKBEN




Solymossy Sándor
A MAGYAR ŐSI HITVILÁG
I. A hitvilág általában
II. Az Ural-Altáji hitvilág sajátosságai
III. Hitvilági alakok hazai emlékei
A táltos
Sárkányok
Garabonciás
Boszorkány
A magyar ősi hitvilág fejezetének jegyzetei
A magyar ősi hitvilág fejezetének szakirodalma
Hitvilág
Babonás hiedelmek és eljárások
A babona neve és fogalma
A babona fogalmának kérdése
A néptudomány feladata
A vas babonás ereje
Következtetések
Népbabonáink ősrétege
A haj babonái
Köröm babonák
A köpés babonái
A lábnyom babonái
Az árnyék babonái
A név babonái
Babonás szokás-e a csók?
A háztáji és jószág babonáiból
Ősvallási babonák
A kimondott szó varázsereje
A meztelenség babonája
Jövendölés
Előjelek
Analógiai kapcsolások
Jóslás
Rontás
A babona fejezetének jegyzetei
A babona fejezetének szakirodalma és néhány forrása




Arany László

MAGYAR NÉPMESÉINKRŐL




Róheim Géza

SÁRKÁNYOK ÉS SÁRKÁNYÖLŐ HŐSÖK


A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Szállítási és fizetési módok