A bor filozófiája - 2021-es kiadás

Az ateistákhoz intézett írói közlendők kapcsán az „ateisták megmentéséért” írt műben kritizálja az ateizmus három formáját: a szcientizmust, a puritanizmust és a pietizmust. Szembeszáll tehát az életet lealacsonyító modernizmussal, az ilyen-olyan elveket vakon követő fanatizmussal és az ájtatoskodással. Mindezek helyett az életörömben hisz... A különböző borfajták mint Isten helyettesítő nevei, ezek összefüggésrendszere és mindezeknek a miszticizált gondolatköröknek a megismerése iránt érdeklődők, a mindezeket elemző, értékelő, továbbgondolását mélyebb kontextusban is igénylők kiadványa...

Hamvas Béla (Eperjes, 1897. március 23. – Budapest, 1968. november 7.) magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros, Hamvas József evangélikus lelkész, tanár, író és hírlapszerkesztő fia.

Az 1970-es évekig Hamvas Béla művei csupán kéziratos / gépelt formában, többszörösen másolva, ezért sokszor roncsolódott szöveggel voltak hozzáférhetők. A kilencvenes évek elején kezdődött el a teljes életmű rendezett és autorizált kiadása.

Hamvas Béla munkásságát 1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal, 1996-ban Magyar Örökség Díjjal ismerték el.
*

Jelige: „Végül is ketten maradnak, Isten és a bor”.

„Elhatároztam, hogy imakönyvet írok az ateisták számára. Korunk ínségében a szenvedők iránt részvétet éreztem és ezen a módon kívánok rajtuk segíteni.

Feladatom nehézségével tisztában vagyok. Tudom, hogy ezt a szót, Isten, ki se szabad ejtenem. Mindenféle más neveken kell róla beszélni, mint amilyen például csók, vagy mámor, vagy főtt sonka. A legfőbb névnek a bort választottam.

Ezért lett a könyv címe „A BOR FILOZÓFIÁJA”, s ezért írtam fel jeligéül azt, hogy: végül is ketten maradnak, Isten és a bor”.
*
„A bor filozófiája” 1945 nyarán született. Nem sokkal azután, hogy Hamvas Béla (1897-1968) lakását - házikönyvtárával együtt - bombatalálat semmisítette meg. Akár jelképesnek is tekinthetjük, hogy ez az esszé először csak 1988-ban jelent meg. Egy nyíltan ateista kor hajnalán született tehát, és az alkonyán jelent meg ez a mű...

„A bor filozófiája” ugyanis mélységes ellensége volt mindannak, ami akkoriban Magyarországon történt. Hamvas már a legelején leszögezi, hogy az ateisták megmentéséért ír. Az ateizmus három formáját kritizálja: a szcientizmust, a puritanizmust és a pietizmust.

Szembeszáll tehát az életet lealacsonyító modernizmussal, az ilyen-olyan elveket vakon követő fanatizmussal és az ájtatoskodással. Mindezek helyett az életörömben hisz...

*
„A Bor Filozófiája” című kiadványt az ateistákhoz intézett írói közlendők, valamint a különböző borfajták mint Isten helyettesítő nevei, ezek összefüggésrendszere és mindezeknek a miszticizált gondolatköröknek a megismerése iránt érdeklődő, elemzését, értékelését, továbbgondolását mélyebb kontextusban is igénylő olvasóinknak ajánljuk.
**

Ez a mű Hamvas Béla „egyik legismertebb és legkedveltebb írása. Tárgyának és hangjának különleges közvetlensége miatt azonban több félreértés és félreértelmezés kötődik hozzá, mint bármelyik másik művéhez.

Kéziratos jegyzetei szerint e művet 1946 szeptemberében, Kaposváron írta. Munkája valójában az ún. speak easy-tanulmányok nyitódarabja, amelynek nyelvi-szemléleti formáit tovább gondolva 1947 folyamán Speak easy címen egy hasonlóan sajátos hangvételű gyűjteményes kötetet állított össze.

A bor filozófiáját maga Hamvas Béla áttörésnek nevezi: áttörés a Babérligetkönyv Tamariscus-a felé - derű, szabadság, gondtalanság, Istenkapcsolat, Gondviseléshit, Istengyermekség, a legfontosabb lépés a politika ellen [...]

A mű fő témája a modern racionalizmus és pragmatista életgyakorlat folytán tragikusan egyoldalúvá lett emberi lény magasabb józanságának visszanyerése, szellemi-érzéki integritásának helyreállítása, ehhez kapcsolódva pedig a metafizika és filozófia áthagyományozott, régi kérdéseinek újrafogalmazása, mégpedig olyan nyelven, amely - miként Hamvas mondja - világtényszerű (nyelv - zene - festés együtt), s olyan szavakkal, amelyeknek meggyőzési szándékuk nulla, tisztázási szándékuk ehhez képest a forrponton áll.

A művet - amelynek gépirata a hagyatékban 79 oldalon, utólagos szerzői számozással és javításokkal maradt fenn - a későbbiek során Hamvas némileg módosította. A jelen kötetben először adjuk közre a mű első, teljes, rövidítetlen változatát.”
(Palkovics Tibor - Várhegyi Miklós)
*
További kötetek:

Hagyomány.
Arkhai.
Zen buddhizmus MP3 CD
Levelek.
A Kőhegyen DVD - Hamvas Béla szellemében.
A bor filozófiája (hangoskönyv).
Naplók I-II., 23-24.
A babérligetkönyv, Hexakümion.
Bäume.
A magyar Hüperion I-II.
A láthatatlan történet - Sziget.
Tabula smaragdina - Mágia szutra.
Scientia sacra I-III.
Szilveszter - Bizonyos tekintetben - Ugyanis.
Silentium - Titkos jegyzőkönyv - Unicornis.
Patmosz I-II.
Az ősök nagy csarnoka III.
Az ősök nagy csarnoka I-II.
Karnevál I-III.
Anthologia Humana.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.