Halhatatlan élet

Nyirő József (Székelyzsombor, 1889. július 28. – Madrid, 1953. október 16.), erdélyi magyar író, kilépett katolikus pap, politikus, újságíró. 1944–45-ben a nyilaspuccs után a nyilas csonkaparlament (Törvényhozók Nemzeti Szövetsége) tagja volt. A Nagynémet Birodalomba is követte a kormányt.

Művei elsősorban erdélyi témákkal foglalkoznak, kiadásukat a román és a magyar kommunista rendszerek betiltották. Nyirő Józsefet, akárcsak Wass Albertet, a román kultúrpolitika több évtizede háborús bűnösnek, antiszemitának nevezi...

Az 1940-ben alkotott „Halhatatlan élet” Nyirő József kisebbségi tematikájú regényei közé tartozik. Azt ábrázolja, hogy a jóravaló székely nép sorsát miként nyomorította meg a román fennhatóság, az idegen hatalom önkénye, és amaz miként várja, reméli, álmodja a magyar világ beköszöntét...

A játékos, tréfás, majd elkomorodó, drámai hangvételű epizódokból építkező regény az udvarhelyszéki Bojzás Küs Dani életének legfontosabb szakaszát követi nyomon: az életrevaló fiatalember családalapításának történetét.

A mű első felének cselekménye a siheder Bojzás szerelme a törékeny termetű, dolgos kezű Péter Anikóval; a könyv felezőpontján aztán szerencsésen egybekelnek a jegyesek; a második felében pedig közös életküzdelmüket jeleníti meg az író, azzal az írói kifejezésmóddal, hogyha hagyják a székelységet megbirkózni a természet mostoha körülményeivel, ez a dologra és örömre termett nép paradicsommá varázsolná Erdélyt. Ám az idegen hatalom elnyomása pusztulásba, tragédiákba viszi az életét...

A regény vissza-visszatérő motívuma, hogy a fiatal házasokat minden ismerős, rokon, barát a nagybetűs Élet örömeivel kecsegteti. Dani és Anikó azonban hamar megtapasztalja, hogy az élet küzdelmek sorozata, ahol ugyan föl-föltűnik némi futó öröm, de maradandó emléke a kudarcra ítélt emberi erőfeszítéseknek van.

Nyirő több emlékezetes epizódban jeleníti meg az élet iszonytató drámáit, a szegénység, a kilátástalanság, a gyermekhalál rémisztő és fölfoghatatlan sorsverését, és a román hatalom fölösleges sanyargatásait. Előbb ízes-góbés humorú epizódok garmadáját adja elő, s az Olvasó elámul az író nyelvi leleményeinek kifogyhatatlan sokaságán, ahogyan fölidézi a csavaros eszű hőseinek évődését, párbeszédeit, kalandjait és kivált a furfangos észjárásukat, ám a kacagtató fordulatok szinte észrevétlenül átváltanak a végzet, a drámai sors megjelenítésébe.

A tragikus vég ellenére Nyirő mégis azt mondja - és hiteti el Olvasójával -, hogy az egyes ember elpusztulhat, a nemzet, a székely-magyar nép elpusztíthatatlan.

Nyirő írói eszköztárának egész gazdagsága felvonul:

• a remek jelenetező képessége és dramaturgiai hajlama,
• panteista életimádata,
• mélyen átélt istenhite,
• a székely népi misztika ismerete,
• természetet megszemélyesítő hajlama,
• pazar élőnyelv-imitációja,
• finom lélektani megfigyeléseinek az árnyaltsága,
• nyelvi jellemábrázoló tehetsége,
• természetfestő ereje,

amelyek kifogyhatatlan mesélőkedvvel és népszeretettel párosulnak.

A „Halhatatlan Élet” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik szeretnék megismerni ebből az először 1941-ben kiadott kötetből a székelység harcát és küzdelmét a természettel és a hatalommal a megmaradásért, a föld és a székelység intim viszonyát, és az ebből a viszonyból származó megtartó erőt.

A mű utolsó mondata, hogy „a falu s a székelység megmarad.” Ezt segíti elő a móka, az életkedv, ami nem öncélú, hanem mint oly sokszor a székelység életében, a túlélés jól bevált eszköze.

Ajánlott még:

Jézusfaragó ember.
Néma küzdelem.
Madéfalvi veszedelem.
A sibói bölény.
Havasok könyve.
Kopjafák.
A csillagig érő emberek.
Mi az igazság Erdély esetében?
Isten igájában.
Az én népem.
Székelyek.
Hűség és áldozat - Nyirő József füveskönyve.
A zöld csillag.