A magyar politeizmus-Bognár József-Könyv-Ősi Örökségünk Alapítvány-Magyar Menedék Könyvesház

Magyar Menedék Könyvesház

Részletes kereső
Bognár József - A magyar politeizmus

A magyar politeizmus

Bognár József

Könyv
Ősi Örökségünk Alapítvány kiadó, 2018
156 oldal, Puha kötésű ragasztott A5 méret
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 2 000 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 2 000 Ft
Nincs készleten
1 2 3 4 5
5.0 (1 vélemény alapján)
Leírás

A politeizmus az egyistenhit ellentéte, azaz a több isten létezésébe vetett hitet jelenti. Az emberiség történelme során a politeizmus volt a meghatározó istenszemlélet. Legismertebb ókori formáit a görög/római mitológiában találjuk (Zeusz, Apolló, Afrodité, Poszeidón, stb.), napjainkban pedig a hinduizmus rá a legékesebb példa. Általában a politeista vallásokban is van egy Isten, aki magasabb rendű az összes többinél – például Zeusz a görög/római mitológiában, vagy Brahman a hinduizmusban. „...A keresztény Szentháromság tana burkoltan képviseli a politeista gondolatot”. A kötet ajánlott a fenti kérdéskörökkel, azok magyar vonatkozásaival, az istenül tisztelt természeti erők kérdéskörével, a magyar ősvallás egyes aspektusaival, a nyers természetimádáson alapuló ősvallásunkkal, a vándorlás, honfoglalás korának csillagimádásával, továbbá Babba Mária személyével, a „Magyarok Istene” gondolatkörével stb. foglalkozóknak, érdeklődőknek.

Az egyistenhit vagy monoteizmus az egy, élő, és személyes Istenbe vetett hit, illetve a róla szóló tanítás. Ellentéte a többistenhit (politeizmus). A Föld lakosságának mintegy fele tartozik a három nagy monoteista vallás (Ábrahámi vallások) valamely csoportjához, ezek a zsidó vallás, a kereszténység és az iszlám.
*
Az animizmus (lat. lélek): a vallás első formája, bár bizonyos elemei már a mágikus világnézetben is megjelennek. Az animizmus szerint a világ dolgai lélekkel bírnak, s ezek a lelkek magától a dologtól vagy elválhatnak, vagy nem. A mágikus eljárások során a dolog lelkét technikailag kísérlik meg befolyásolni, a vallásban viszont erre már nem látnak lehetőséget, hanem imákhoz és áldozatokhoz fordulnak.
*
A politeizmus tehát az egyistenhit ellentéte, azaz a több isten létezésébe vetett hitet jelenti. Maga az elnevezés szóösszetétel, mely a „poli” (jelentése: „sok”) és a „teosz” (jelentése: „Isten”) görög szavakból jött létre. Az emberiség történelme során a politeizmus volt a meghatározó istenszemlélet. Legismertebb ókori formáit a görög/római mitológiában találjuk (Zeusz, Apolló, Afrodité, Poszeidón, stb.), napjainkban pedig a hinduizmus rá a legékesebb példa.

Érdekes megfigyelni, hogy általában a politeista vallásokban is van egy Isten, aki magasabb rendű az összes többinél – például Zeusz a görög/római mitológiában, vagy Brahman a hinduizmusban...
*

A vallások fejlődésének csúcspontja a monoteizmus - vallják a monoteisták és más haladáspártiak. Úgy vélik, hogy az emberek ősi mitikus szemlélete az animizmus, amit a politeizmus követ. Annak továbbfejlődött változata, letisztult és logikus következménye az egyistenhit.

„E szemlélet hívei a kultuszok terén is valamiféle fejlődésben gondolkodnak. Hiszik, hogy a kinyilatkoztatáson alapuló monoteizmus felsőbbrendű a mítoszokon alapuló többistenhitnél... A vélt monoteizmus többnyire nem más, mint csökevényes politeizmus. Ha egyáltalán beszélhetünk a kultuszok, illetve a vallások fejlődéséről (inkább csak változásáról), akkor csak a mítoszok kultuszai ellenében létrejövő vallások (kereszténység, iszlám) mondható annak. E két hiten kívül ugyanis minden más »vallás« csak kultusz...”

„...A keresztény Szentháromság tana burkoltan képviseli a politeista gondolatot... De akkor felül kell vizsgálni a Bibliát is, és feltehetően egyes korábban apokrifnak minősített írásokat kell majd „kanonizálni”, és az egész keresztény tanítás felülvizsgálatra szorul...”


*
„A Magyar Politeizmus” című eme kiadványt a fenti kérdéskörökkel, azok magyar vonatkozásaival mélyebb kontextusban is ismerkedni akaró, az ősmagyarok természetkultusza, az istenül tisztelt természeti erők kérdésköre, a magyar ősvallás egyes aspektusai, a nyers természetimádáson alapuló ősvallásunk, a vándorlás, honfoglalás korának csillagimádása, továbbá Babba Mária személye, a „Magyarok Istene” gondolatköre stb. iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk.
*
Ajánljuk mellé:

Tárih-i Üngürüsz - A magyarok ősgesztája
Magyar ősmesék
Káldeától Ister-Gamig I-II-III.
A Fekete Madonna titka
Magyar élet Felvidéken
Magyar nagyasszonyok
Az elveszejtett turáni örökség
Magyar élet Erdélyben
A magyar történelem vezérfonala
Ősi hitünk és más írások
Európa pogányai
Atilla trilógia I-III.
Történelem és pogányság
Az elsikkasztott magyar paradicsom
Őszinte sorok a művelt nyugat történetéből
Kik is voltak azok a betyárok?
Dicsértessék a butaság
A bitorló család (A Habsburgok)
Vissza a magyar útra
A magyar vallás alapjai
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Vélemények
Szállítás és fizetés