Magyar mythológia

IPOLYI ARNOLD szerző (Ipolykeszi, /ma Szlovákia, Besztercebányai kerület/ 1823. október 18. – Nagyvárad, 1886. december 2.) besztercebányai majd nagyváradi püspök, a MTA tagja, a törökszentmiklósi templom plébánosa (róla nevezték el a város könyvtárát). A magyar művészettörténet-kutatás egyik úttörője.

Munkássága igen sokrétű, foglalkozott régészettel, a népköltészettel, a népi ipar kérdéseivel, a legmaradandóbbat a művészettörténet - tudományban alkotta. 1862-ben konstantinápolyi tanulmányútja során számos Corvinát fedezett fel Kubinyi Ferenccel és Henszlmann Imrével együtt. 1871-ben besztercebányai, 1886-ban nagyváradi püspök lett...

Közel másfél évszázada annak, hogy Ipolyi Arnold: Magyar Mythológia című akadémikus stílusban íródott műve megjelent. A kutatók és az érdeklődők számára ma is kiváló forrásmunka a pogány magyarok ősvallása, mitológiája, azok vallási hite és szertartásai tekintetében. Teljesebb mű a témáról azóta sem született.

Nincs a magyar tudományos irodalomnak még egy olyan műve, amelyről későbbi kutatók kevesebb elismeréssel írtak volna, de amelyből legtöbbször a forrás megnevezése nélkül többet merítettek, mint Ipolyi Magyar mythológiája.

A magyarok ősvallását keresve a szerző megalkotta a folklór-néprajz alapjait.

A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

ELŐSZÓ
KÚTFŐK
MAGYAR MYTHOLÓGIAI IRODALOM
BEVEZETÉS
TÖRTÉNETI TÁJÉKOZÓDÁS

• I. ISTEN;
• II. ISTENEK, SZELLEMEK;
• III. ÖRDÖG;
• IV. TÜNDÉREK;
• V. ÓRIÁS;
• VI. HŐSÖK;
• VII. ELEMEK;
• VIII. ÁLLATOK, NÖVÉNYEK;
• IX. ÉGI TESTEK, TERMÉSZETI TÜNEMÉNYEK;
• X. VILÁG;
• XI. LÉLEK. VÉGZET. ÁTOK. ÜDV;
• XII HALÁL UTÁNI ÁLLAPOT;
• XIII. VARÁZS;
• XIV. BOSZORKÁNY;
• XV. PAPOK,
• XVI. SZ. HELYEK. OLTÁROK. BÁLVÁNYOK. JELEK;
• XVII. ISTENTISZTELET. ÁLDOZAT. ÜNNEPEK. SZERTARTÁSOK;
• XVIII. TEMETÉS;

ADALÉKOK - NÉVJEGYZÉK - TARTALOM;

A „Magyar mythológia” című ezen kiadványt az először 1854 - ben Heckenast Gusztáv által kiadott kötetben a fenti tartalom témái iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.

Ajánlott még:

Mátyás király birodalma és Magyarország jövője.
A szkíta - magyar kontinuitás elméletének jogosultsága - a turáni szellem keretében.
Ősi intézményeink.
Pogány szokások őseinknél.
A magyarok eredete.
Az ősmagyarok hitvilága.
A hunok története.
Az Árpádok története.
Magyarország pénzei az Árpádok korában.
A magyar rovásírás hiteles emlékei.
A magyar nép arca és jelleme.
Szumirok, szittyák, ősturánok.
Magyarországi népszokások.
A hunok három világbirodalma.
Ősi intézményeink.
Erdély nevezetesebb családai
A Brassai fekete templom Mátyás-kori címerei
A Csíksomylói Kegyszobor története
A középkori magyar címertan jelképezése
A régi nemzetségek és a Szent király jobbágyai
Magyar régiségek
Az ismeretlen népmese
Gaal György magyar népmese gyűjteménye I-II-III kötet egyben
A Csíki székely krónika
A magyar nemzet ősvallása
A heraldika vezérfonala
A parthus, hun-magyar scythákról
Magyar mitológia
A heraldika kézikönyve műszótárral
Egy honfoglalás előtti Magyar hadjáratról Németországban - I. Endre, Kálmán királyaink halála évéről
Székely népmesék
Egy honfoglalás előtti Magyar hadjáratról Németországban - I. Endre, Kálmán királyaink halála évéről
Székely népmesék
Szendrő vára
A nagybányai Horthy-család szabolcsi három nemzedéke
Magyarország művelődésének állapota az Árpád-házi királyok alatt
A nemesség
Nemességi könyv
Ipolyi Arnold népmese gyűjteménye
Vitézi Rend