Az Árpádok története

Sebestyén Gyula szerző (Gyönk, /Tolna megye/ 1848. november 13. – Pestlőrinc, 1911. július 5.) magyar pedagógus, történész.

Részlet az 1895-ben írt ELŐSZÓ-ból:

„Évek munkájának egy töredékét adom át e könyvben az olvasónak: az ezerből négyszáz esztendő történetét. Elbeszélem a magyar nép előrobogását a Fekete-tenger mellől, a honfoglalást, a magyar keresztény egyház és állam fölépítését és a magyar nemzet átalakulását a nyugati műveltség hatása alatt.

Elbeszélésemben csak a legszükségesebb történeti anyagra szorítkozom: arra, amit hazája történetéből minden művelt magyarnak tudnia kell. Kerülöm mindazt, ami kétes és vitás, s elbeszélésem nyugodt folyását nem zavarom meg a történetirodalom és tudomány poros kérdéseinek fejtegetésével. Nem idézem tanúságtételre az egykorú írásokat és a későbbi korok íróit.

Beérem történettudományunknak minden kétségen felül álló eredményeivel; a tudós műhelyébe nem vezetem be az Olvasót. Nem én érzem, nem is én mondom ki először, hogy a történettudomány nálunk nincs azzal a mélyenjáró hatással a közszellemre és a közérzületre, mint a művelt nyugati népeknél. E tény annál sajnálatosabb, mivel történettudományunk az utóbbi negyed század alatt rendkívüli mértékben terjedt, emelkedett és gazdagodott.

A Magyar Tudományos Akadémia, a Történeti Társaság, a vidéki szakegyesületek, a törvényhatóságok, egyháznagyok, főúri családok és egyének a történeti anyagnak roppant mennyiségét tették közzé.”...

A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

ELŐSZÓ

• ELSŐ KÖNYV - A pogány magyarság kora;
• MÁSODIK KÖNYV - A magyar keresztény egyház és királyság megalapítása;
• HARMADIK KÖNYV - A magyar királyság küzdelme a nyugati és keleti császársággal;
• NEGYEDIK KÖNYV - AZ Arany Bulla és az utolsó Árpádok;

FÜGGELÉK (A nevezett események időrendben)

„Az Árpádok története” című eme kiadványt az ezerből négyszáz esztendő története iránt érdeklődő olvasóinknak a szerző alábbi szavaival ajánljuk:

„Nemzetem szeretete és kegyeletem ezer éves múltunk iránt egyaránt arra ösztönzött, hogy csekélyke adományommal én is az ünneplők közé álljak. Szerencsés leszek, ha adományom méltónak fog ítéltetni...”

Ajánlott még:

Mátyás király birodalma és Magyarország jövője.
A szkíta-magyar kontinuitás elméletének jogosultsága - a turáni szellem keretében.
Ősi intézményeink.
Pogány szokások őseinknél.
Magyar mythológia.
A magyarok eredete.
Az ősmagyarok hitvilága.
A hunok története.
Magyarország pénzei az Árpádok korában.
A magyar rovásírás hiteles emlékei.
A magyar nép arca és jelleme.
Szumirok, szittyák, ősturánok.
Magyarországi népszokások.
A hunok három világbirodalma.
Ősi intézményeink.
Erdély nevezetesebb családai
A Brassai fekete templom Mátyás-kori címerei
A Csíksomylói Kegyszobor története
A középkori magyar címertan jelképezése
A régi nemzetségek és a Szent király jobbágyai
Magyar régiségek
Az ismeretlen népmese
Gaal György magyar népmese gyűjteménye I-II-III kötet egyben
A Csíki székely krónika
A magyar nemzet ősvallása
A heraldika vezérfonala
A parthus, hun-magyar scythákról
Magyar mitológia
A heraldika kézikönyve műszótárral
Egy honfoglalás előtti Magyar hadjáratról Németországban - I. Endre, Kálmán királyaink halála évéről
Székely népmesék
Egy honfoglalás előtti Magyar hadjáratról Németországban - I. Endre, Kálmán királyaink halála évéről
Székely népmesék
Szendrő vára
A nagybányai Horthy-család szabolcsi három nemzedéke
Magyarország művelődésének állapota az Árpád-házi királyok alatt
A nemesség
Nemességi könyv
Ipolyi Arnold népmese gyűjteménye
Vitézi Rend